Kedves Ellenség! (Draco Malfoy FF.)

3.27 Ne félj!

Reggel arra ébredtem, hogy Draco puszilgat és simogatja a hajamat. Nagyon jó érzés volt erre kelni. Ezt úgy elviselném mindennap.

-Jó reggelt, álomszuszék! Ideje kelni. - csókolt meg.
-Ahj, hadd aludjak még... - panaszkodtam és a fejemre húztam a takarót.

Őszintén, nem volt nagy kedvem innen felkelni. Több oka is volt. Egy, aludni akarok még, kettő, Draco szobájában vagyok, és három élvezném még, hogy együtt aludjunk. Még mindig azt hiszem, hogy a tegnapi nap egy álom volt, de hát mégse. Itt a valós bizonyíték. Azóta is a hatása alatt vagyok.. Nem fogtam fel.

-Hát jó, te akartad. - hallottam a nevetését, lehúzta a takarót és elkezdett csikizni, ami a gyengepontom.

Na ezt ki nem állhatom.. Bármit elviselek, de a csikizést marhára utálom. És Dracoval se kivételezek, hiába is nagyon szeretem. A csikizés, az csikizés.

-Dracoo, neee!! - úgy kipattantam az ágyból, hogy még én is csodálkoztam magamon.
-Gyengepont, mi? - nevetett fel.
-Haha.. - vágtam pofát és hozzávágtam egy párnát. - Ha már gyengepont, akkor neked mi az, amit nagyon utálsz? - kérdeztem rá kíváncsian.
-Hmm.. - gondolkodott el. - Olyan nincs.

Na persze.. Süket duma. A hangján is érezhető, hogy hazudott, hiába próbálta lazán mondani. Nálam nem vált be.

-Jajj, ne butáskodj, biztos van, vagy nem mered bevallani. - mosolyogtam gúnyosan.
-Najó, ha piszkálják a hajam. - nyögte ki. - Attól nagyon ideges leszek.

Micsoda? Na ezt nem is gondoltam volna, hogy neki is van gyengepontja, pedig aztán Draco Malfoyról beszélünk, aki szerinte ő maga a tökéletesség. Hát bevallom, én is így gondolom. Viszont azt hiszem, meg is van, amivel idegesíteni fogom. Így járt.

-Óh, igen? - mosolyogtam és közeledtem felé. - Ha piszkálják a szöszi hajad? - nevettem.
-Alii, meg ne tedd! - lépett hátrébb. - Akkor csikizni foglak! - nevetett gonoszul.

Abban a percben lelöktem az ágyra és elkezdtem összeborzolni a haját, bele is túrtam, ő pedig csikizett tovább. Annyira nevettünk, hogy konkrétan fájt a hasam. Most mindketten gonoszak voltunk egymással. Látszik, hogy bolondok vagyunk.

-Dracoo!! - próbáltam megszólalni, de nagyon nevettem.
-Igen, pöttöm? Csinálni fogod még? - nevetett ő is.
-Nem, ha te se. - ígértem meg.

Draco végül abbahagyta a csikizést, majd én is a hajtúrást és nevetve megcsókolt.

-Szeretlek, te bolond! - nevettem.
-Én is téged, pöttöm, de menj mostmár, mert lebukunk. - figyelmeztetett.

Ahj már, nem akarok menni.. Nem lehetne vele maradni egész nap? Eskü élvezném.. Na sebaj, egyszer biztosan meg fogom tenni.

Végül elindultam az ajtó felé, de még utoljára visszanéztem a szőkére.

-Le akarsz rázni? - kérdeztem mosolyogva. - Úgyse tudsz! - nevettem.
-Nem is akarlak lerázni. - nevetett ő is. Téged soha. - tette hozzá lelkesen.

Óh, ez igazán megtisztelő. Szerencsésnek érzem magam most emiatt. Igazából tényleg az is vagyok.

Végül még kinevettünk magunkat és indultam vissza. Amikor odaértem a klubhelyiséghez, felmentem a szobába és szerencsére Hermione még aludt, így gyorsan lefeküdtem az ágyba, hogy ne legyen semmi feltűnő. Tényleg nem igazán lettem feltűnő, mert úgy visszaaludtam, mint a bunda. Mondjuk, jobb lett volna, ha Draco mellkasán aludtam volna el, de majd ma este pótolni fogom.

Nem is tudom, meddig aludtam, de nem kellemes érzésre keltem fel.

-Ali, kelj fel, lekéssük a reggelit! - rázott fel Hermione.