Kedves Ellenség! (Draco Malfoy FF.)

3.31 Roxmorts

Alig vártam a mai napot. Ma órák után a harmadévesek elmehetnek a Roxmortsba, ami egy kicsi falu, ahol sok féle bolt és édesség van. Sajnos Harry nem jöhet velünk, mert nem kapott engedélyt a Dursley családtól, így ő a Roxfortban marad. Sajnálom, hogy nem jöhet velünk, én szívesen itt maradnék vele, de azért mégis érdekelt, hogy milyen ez a kicsi falu. Alig vártam, hogy megtudjam.

Mentünk sötét varázslatok kivédése órára és csak a Roxmortsról beszéltünk.

-Alig várom, hogy megkóstoljam azt a rengeteg édességet. - mondta ki Ron izgatottan.
-Igen, én is, nagyon jó lesz. - értett egyet Hermione.

Harryn látszott, hogy csalódottan hallgatta a vidámságunkat.

-Figyelj, Harry! Jövőre már te is jössz velünk és ne aggódj, hozunk édességet neked és mindenfélét, amit látunk. - vigasztaltam.
-Igaza van, Alinak! - bólogatott Hermione. - Mindenképpen gondolni fogunk rád!
-Aranyosak vagytok, köszönöm! - biccentett egy mosolyt Harry.
-Gyertek, nehogy lekéssük az órát! - nézett az órára Hermione, így gyorsan szedtük a lábunkat, hogy időben odaérjünk az órára.

Nagyon megszerettem Lupin óráit. Sokkal jobbak voltak, mint Lockhart órái annó. Szinte csak gyakorlati óránk van és minden óra izgalommal telik. Igazából most is izgalmas volt, de most lelkileg nem itt vagyok, hanem már a Roxmortsban eszem az édességeket. Szerintem, nem csak én voltam így. Mindenkin azt láttam, hogy már legszívesebben most elindulna, csak szegény Harryn láttam a csalódottságot, hogy nem jöhet. Lupin is észrevette, hogy mindenki izgatottan ült a kiruccanás miatt, így hamarabb el is engedett minket, hogy időben el tudjunk készülődni. Kedves volt tőle. Ez plusz pontot ér.

Felmentünk a Griffendél-toronyba és Hermivel izgatottan készülődtünk. Én csináltam a sminkemet, Hermione a haját csinálta.

-Te már várod, hogy ott legyünk? - kérdeztem a tusvonalam húzása közben.
-Igen, nagyon várom, remélem, jól fogjuk magunkat érezni. - felelte Hermione izgatottan hajfésülés közben.
-Szerinted, Harry mit fog csinálni, amíg nem leszünk itt? Sajnálom, hogy nem jöhet velünk. - mondtam ki csalódottan.
-Nem tudom, de remélem, tanul egy kicsit. Én is sajnálom, de tudod, hogy itt kell maradnia, mert biztonságban van. -  jelentette ki.
-Tudom, csak akkor is jobb lenne Harryvel. - vallottam be, miközben sóhajtottam egyet.

Hermione csak mosolygott, amit már megint nem igazán tudtam hova tenni.. Jajj ne.. Ugye nem... Megint kezdődik..

-Csak nincs köztetek valami? - kezdte a szokásos kérdését.
-Nem, dehogyis! Mert.. - akadt meg a hangom, mert még mindig fura kimondani ezt. - Draco és én, tudod.. - mondtam halkan.
-Tudom. - bólintott. - De légyszi, vigyázz vele! - kérte komolyan. - Nem bízok nagyon benne.
-Vigyázok, Hermi, nyugi! - nyugtattam meg. - Gyere, menjünk le.
-Jó, menjünk. - értett egyet és le mentünk a csoporthoz.

Odamentünk Harryhez és jó szorosan megöleltük.

-Sziasztok! Érezzetek jól magatokat! - köszönt el tőlünk Harry.
-Szia, Harry! Meglesz és hozunk édességet, ne aggódj! - vigasztalta barátját Ron.

Hirtelen észrevettem Dracot és a haverjait, akik furcsán néztek minket.

-Te itt maradsz, Potter? - kérdezte Draco gúnyosan. - Félsz elmenni a dementorok mellett? - kuncogott.

Harryék csak a szemüket forgatták, és én is furán néztem Dracora. Erről majd tényleg beszélnem kéne vele.. Ez nem mehet így tovább. Valahogy meg kéne szűnnie ennek a viszálykodásnak, de minél hamarabb.

Végül el is indultunk a csoporttal a Roxmorts felé. Szerencsére nincsen nagyon messze, hiszen a Roxfort expressznek ott van az állomása. Úgyhogy a pozitív oldala az, hogy hamar le lehet jutni. Nem egy nagy távolság.