Kedves Ellenség! (Draco Malfoy FF.)

3.35 Legszebb ajándék

El se hiszem, hogy holnap lesz karácsony. Ma elmehetünk a Roxmortsba, hogy meg tudjuk venni az ajándékokat. Harry sajnos még mindig nem jöhet velünk, mert nem mehet a kastélyon kívül sehova Sirius Black miatt, de mindenképp gondolni fogunk rá. Még nincs semmi ötletem, hogy mit fogok venni a többieknek, de remélem, találok valami jó dolgokat nekik. Bízok benne.

Sokan elmentek a szünetben, viszont én és Emi most itt maradtunk a Roxfortban a költözés miatt. Nem bánom, mert szeretek itt lenni, olyan mint a második otthonom. Meg persze Dracoval lehetek a szünetben. Első karácsonyunk együtt. Alig várom.

Lementünk Hermivel a nagyterembe reggelizni. Szeretem, amikor a kastély ki van díszítve, mert annyira szép és hangulatos. Sose fogom megunni.

Odamentem a pulthoz és tele volt különleges ételekkel. Nem szerettem volna nagyon bereggelizni, mert reggeli után már indulunk is, és ott is nagyon sok finomság van, amit még meg szeretnék kóstolni. Hermivel elvettünk két muffint és leültünk a kiürült asztalunkhoz.

-Alig várom, hogy odaérjünk. Már nem bírom ki, hogy ne egyek cukorkát. - felelte Ron izgatottan.
-Azt elhisszük. - nevetett Hermione.
-Kár, hogy nem jöhetek veletek, de biztos, jó lesz. - szomorkodott Harry.

Harry amióta meglátott Dracoval, azóta nem beszél velem. Lehet, hogy tényleg igaza van Draconak, hogy féltékeny. Ha kettesben leszünk Harryvel, muszáj lesz beszélnem vele, mert nem szeretnék rosszba lenni vele. Meg kell értenie, hogy szeretem őt és nem kell engem félteni. Minden rendben lesz.

-Nektek már van ötletetek, hogy mit vesztek? - kérdezte Hermione.
-Nem, de biztos lesz valami, ami tetszeni fog nekünk. - közöltem bizakodóan.
-Nekem van. Cukorkát. - nevetett Ron.

Mindhárman felnevettünk. Tipikus Ron.

-Menjünk is szerintem, mert készülődnek a többiek. - figyelt a csoportosulásra Hermione.

Elköszöntünk Harrytől és elindultunk a kis csoporttal a Roxmorts felé. Séta közben gondolkodtam, hogy mit vegyek Draconak. Ismerem már őt eléggé, de azt nem tudom, hogy minek örülne igazán. Remélem, találok olyan dolgot, ami az ő ízlése és tetszeni fog neki. Bízom benne, hogy a szerencse majd velem lesz. Meglátjuk.

Előre néztem és észrevettem Dracot és a csatlósait. Pansy is ott volt és láttam, hogy fogja a barátom kezét és ismét nyomulni próbál. Fúú, én ezt nem hiszem el.. Legszívesebben odamentem, hogy elküldjem a francba, de persze ahhoz nincs elég bátorságom.. Konkrétan már a sírás kerülgetett, de nem lehetek ennyire féltékeny és érzékeny mindenen.. Ezen változtatnom kéne. Kicsit, najó, nagyon rosszul esett, hogy Draco nem is jött oda hozzám.. Pedig szükségem lenne rá és a csókjaira.. Ehelyett azt kell látnom, hogy Pansyvel sétálgat.. Undorító, de komolyan..

-Minden okés, Ali? - kérdezte aggódva Hermione.
-Persze, jól vagyok. - biccentettem egy mosolyt.

Természetesen egy percig se vettem le róluk a tekintetemet és folyamatosan figyeltem őket. Szerencsére Draco elhúzta Pansyt, szóval megnyugodtam egy kicsit. De akkor se kaptam meg a szokásos szerelmes csókjait.. Kicsit se vagyok féltékeny, áh, dehogyis..

Odaértünk a faluba és különváltak útjaink Hermivel és Ronnal, mert meglepetést szerettünk volna egymásnak. Megálltam egy percre, hogy átgondoljam, kinek az ajándékával kezdjek. Néztem a boltokat, hogy melyikbe menjek be először, de annyi volt, hogy egyszerűen lehetetlen volt választani.. Mindegy, mindenhova benézek és ha valami megtetszik, megveszem. Úgy lesz a legjobb.

Hirtelen éreztem, hogy Draco megjelent, megfogta hátulról a kezemet és húzott magával. Annyira szeretem, amikor ezt csinálja. Olyankor azt érzem, hogy csak az övé vagyok, senki másé.