Kedves Ellenség! (Draco Malfoy FF.)

4.57 Halálos jóslat

Sajnos vége lett a szünetnek és úgyanúgy kezdődtek a korán kelések és az órák. Reggel nem volt nagy kedvem bármit is csinálni, de Draco reggeli csókjai bennem tartották a lelket. Nélkülük nem is tudom, mit csinálnék. Valószínűleg megőrülnék. Úgyhogy örülök, hogy ezzel boldoggá tesz.

Bementem a fürdőbe és muszáj volt készülődnöm, mert sajna el is aludtunk. Miközben kötöttem a nyakkendőmet, a tükörben láttam, hogy Draco jön a hátam mögé, fonja a karjait a derekam köré és csókolgatja a nyakamat. Elmosolyodtam és figyeltem a mozdulatait.

-Annyira gyönyörű vagy! - motyogta heves csókok közben. - Elmondani nem lehet.

Természetesen rosszfiú módjára azonnal gombolta ki az ingemet, amit ebben a percben gomboltam be. Istenem, olyan kis pimasz.. Közben abbahagyta a szenvedélyes nyak csókokat és csak bújt hozzám. Na pont erre volt szükségem. Érezni akarom a közelségét.. Minden percben.

-Elhiszed? - kérdezte halkan.

Nem válaszoltam, csak mosolyogtam.

-Akkor hidd el, mert gyönyörű vagy! - suttogta. - Leggyönyörűbb hercegnő. - mondta ki és az ajkamra vándorolt.

Milyen kis romantikus kedvében van.. Egyszerűen imádom.. Mosolyogva viszonoztam és folytattuk hevesebben. Draco a falnak lökött és el kezdte beindítani az erős érzést. Csak érintett, ahol tudott. Már kigombolta az ingemet és vette volna le, de nem szeretnék ezért elkésni az óráról. Így is már késésben vagyunk..

-Maci, el fogunk késni és nem szeretnék magyarázkodni. - vettem el a jó kedvét.
-Pöttöm, érdekelt ez engem valamikor? - nevetett gúnyosan, de belül éreztem, hogy most biztos haragszik rám ezért.
-Hát ha vonnak le tőled pontot, akkor biztos. - jegyeztem meg nevetve.

Draco unott képét vette elő és végül én nyertem.

-Utálom, ha elrontod a kedvemet. - duzzogott.
-Nem én rontottam el, durcika! - csókoltam meg nevetve. - Nem tehetek róla, hogy óra lesz.

Draco végül durcisan húzott magával kifelé és el kellett köszönnünk, mert nem együtt leszünk. Magához húzott és csak azért is folytatta. Nem hiszem el.. Megőrülök tőle. Persze, én se ellenkeztem, hiába el fogunk késni. Mostmár nem érdekelt. A nyakába ugrottam és közben Draco ismételten a falnak lökött. Elégedett pimasz mosollyal csókolt közben, hogy elérte a célját. Olyan érzésem volt, hogy semmi áron nem akart elengedni és csak velem akart lenni. Legszívesebben én is ezt tenném. Egész nap vele lennék. Egy percig se bánnám.

Végül nagy nehezen abbahagytuk a szenvedélyes csókokat és egymásra néztünk.

-Kis erőszakos, most miattad késünk el! - szúrtam le kuncogva.
-De nem ellenkeztél. - mosolygott pimaszul, adott egy utolsó csókot és letett.

Köszi, Draco, most sokkal rosszabb elválni tőled.. Na sebaj, egy órát csak kibírok. Utána úgyis együtt leszünk. Már alig várom.

Elköszöntünk egymástól és gyorsan mentem jóslástanra, de tudtam, hogy már elkéstem. Ha Trelawney levon pontot, biztos hogy megemlítem, hogy ez mind Draco hibája. Megérdemli a kis hülyéje, hiszen ő nem engedett el, én meg elcsábultam a csodás csókjaitól.. Na jó, mindketten kicsit hibásak vagyunk, maradjunk annyiban.

Bementem a terembe és ahogy várható volt, Trelawney már elkezdte az órát. Én pedig abban a percben elkezdtem magyarázkodni.

-Elnézést a késésért, tanárnő, elaludtam! - végül rájöttem, hogy inkább nem akarom belekeverni Dracot. Nem akartam belőle problémát, úgyhogy most egyszer az életben megúszta, de többször nem fogja.