Kedves Ellenség! (Draco Malfoy FF.)

3.24 Ismerkedés

Soha nem aludtam ennyire jól. Dracoról álmodtam. Nem mindenre emlékszem, de azt tudom, hogy egy padon ültem egyedül, mert valamiért szomorú voltam. Ő odajött hozzám és leült mellém. Mélyen a szemembe nézett, egyik tincsemet a fülem mögé rakta és megcsókolt. Utána csak ennyit mondott:

-Nem lesz semmi baj, én itt vagyok. - mosolygott, majd felkeltem.

Így van rendjén, hogy mindig a legjobb résznél kelek fel. Annyira valóságos volt és ilyenkor nagyon rossz, hogy rájövök, ez csak álom volt.. Pedig én szívesen megismételném azt a csókot igazából is.. Ezek csak esélytelen vágyak.. Valószínűleg sose történne meg, de ki tudja, mit hoz a jövő.. Lehet, hogy tényleg Draco Malfoy fog először megcsókolni.. Úristen, még belegondolni is durva.. Na mindegy, érdekes egy kapcsolat alakult ki köztünk, az biztos.

Éppen mentem átváltoztatástanra és hirtelen eszembe jutott, hogy Draco most fogja írni a dogát bűbájtanból, amiben segítettem neki. Remélem, sikerülni fog. Én szurkolok neki tiszta szívemből. Igen, egy mardekárosnak.. Azóta se fogtam fel, hogy egy mardekáros fiúba estem bele, de az élet ilyen. Kiszámíthatatlan. Azt nagyon is észrevettem.

Leültem Hermione mellé és ő furán nézett rám. Értetlenül néztem én is vissza rá.

-Mi az? Miért nézel így? - furcsáltam.
-Két dolog.. - kezdte el. - Mosolyogtál álmodba és látom, Malfoyjal jól kijössz. - állapította meg szúrós tekintettel. - Mi van veled, Ali? És mégis hogy lettetek ti ennyire jóba?
-Semmi, és miért zavar az téged, ha beszélek vele? - komolyodtam el.
-Hát nem érted? Draco Malfoy-ról beszélünk, a legnagyobb Griffendél és sárvérű ellenesről. - akadt ki. - És ha már itt tartunk, tetszik neked? - kérdezett rá komolyan.

Baszki, ettől a kérdéstől tartottam.. Fogalmam sem volt, hogy mit mondjak. Az igazságot, vagy hazudjak. Az a baj, hogy Hermione valószínűleg nem fog nekem hinni. Főleg, hogy nem tudtam visszafogni magam, mert konkrétan elmosolyodtam. Ha már rá gondolok, mosolygok.. Viszont kizártam, amiket mondott, mert nekem már más a véleményem róla és csakis ez számít.

-Nem tetszik. - mondtam végül, de én is érzékeltem, hogy eléggé bizonytalan volt.

Közben pedig folyamatosan mosolyogtam, ami eléggé feltűnő. Fúú, ha Draco most itt lenne.. Mégjobban mosolyognék, az fix.

Természetesen Hermione nem hitt nekem.

-Te jó ég Ali, annyira nem tudsz hazudni, mint Ron nem enni! - fogta a fejét.

Egymásra néztünk, majd mindketten elnevettük magunkat. Hát igen, ez egy nagy tény. Mostmár Hermione biztosan tudja, hogy tényleg tetszik nekem.. Ennyit a titkolózásról.. Sokáig tartott..

-Jólvan, Ali, erre még visszatérünk. - zárta le a témát és McGalagony elkezdte az órát.

Fejben ott voltam az órán, de lélekben Dracoval voltam és szurkoltam, hogy sikerüljön neki a dolgozat. Hermione észrevette, hogy nem vagyok itt, ezért megbökte a vállamat. Basszus, miért ismer engem ennyire? Sajnos ilyenek a barátnők..

-Figyelsz az órára, vagy az álomvilágban vagy? - kérdezte halkan.
-Csak elbambultam. - hazudtam.

Hát marhára nem. A szőke fiúra gondoltam, ki másra?

-Haha, nagyon vicces. - kuncogott halkan.

Próbáltam figyelni és nem Dracora gondolni, de esélytelen volt.. Annyira vele voltam most, hogy egyszerűen nem tudtam ott lenni az órán. Sajnos Harrynél is lebuktam, mert ő is furcsán nézett, de ő szerencsére nem tudta, hogy Dracoval jóba vagyok, szóval semmit nem sejtett. Hála égnek. Mégcsak az kellene, hogy ő is megtudja. Ő mégjobban kiakadna, úgyhogy jobb lesz, ha titokban marad. Minél tovább.