Kedves Ellenség! (Draco Malfoy FF.)

3.23 Közeledés

Egy hét alatt nem történt sok minden. Teltek a napok unalmasan. Egy dolog van, ami aggaszt. Dracoval nem beszéltünk órák után, pedig megbeszéltük, hogy találkozunk valamikor.. Lehet, hogy nem is akart tőlem semmit, ennyi volt.. Pedig annyira elhittem, hogy lehet valami köztünk, de most nagyon kerül engem.. Nem akarom, hogy megint ezt csinálja velem.. Az nem lehet.. Biztos csak félreértem.. Ha úgy van, ma beszélni fogok vele. Ha ő nem, akkor majd én kezdeményezni fogok. Kíváncsi leszek a válaszára.

Hermivel mentünk le bájitaltanra és út közbe összefutottam a húgommal. Nem találkoztam vele már két napja. Meglátott és boldogan odaszaladt hozzám.

-Szia, húgi! Na milyen volt az első heted? - érdeklődtem, miközben öleltem.
-Sziasztok! Nagyon jól telt és Ali, igazad volt, a hugrabugosok nagyon kedvesek és normálisak. Már van egy barátnőm is. - mesélte boldogan.
-Ennek örülök! Menjél nyugodtan, nehogy elkéssél az óráról. - tanácsoltam és mentünk is tovább.
-Ali! - szólt hirtelen Hermione.
-Igen? - figyeltem rá.
-Nem baj, ha most, Ron mellé ülök? - kérdezte bizonytalanul.

Széles vigyorral néztem rá. Gyanús.. Talán történt valami köztük? Miről nem tudok? Szörnyű, hogy el se mesélte.. Na most ezt kiderítem.

-Dehogyis, de miért ülsz mellé, csak nem? - mosolyogtam rá.
-Nem, dehogyis. Segítek neki, mert dogát írunk és semmit nem ért. - felelte unottan.
-Hát jó. - mosolyogtam.

Pedig azt hittem, hogy van köztük valami. Édesek lennének.. Na mindegy majd én teszek érte, hogy összejöjjenek. Kitervezek egy tervet, hátha jobban fognak közeledni egymáshoz. Mondjuk, inkább Dracoval kéne foglalkoznom.. A mi fura kapcsolatunkkal.. Majd valamit kitalálok.

Végül leültem Harry mellé és figyeltem a szembe ülő szőkeséget, aki szúrós tekintettel figyelt minket. Hmm, talán féltékeny? Istenem, milyen édes, amikor féltékeny.. Ám, nem tudom, miért néz így, ő nem jött órák után, szóval így járt. Úgysincs köztünk semmi Harryvel, úgyhogy megnyugodhat. Érte van oda a szívem.. Senki másért, csakis érte..

-Figyelj, Ali! - szólt Harry. - Nincs kedved ma órák után beszélgetni?
-Persze, van. - egyeztem bele, mert úgyse volt ma programom.

Piton szokásosan az unott fejével rontott be a terembe és kiosztotta a dogákat.

-Húsz percük van a dolgozathoz. Ha valakit puskázni látok, mínusz pont! Sok sikert! - fejezte be és elkezdtük a dogát.

Szerencsére nekem könnyen ment, így hamar végeztem. Ritka pillanatok egyike. Harryn látszott, hogy nem tanult annyit. Ahogy tudtam, próbáltam neki segíteni. Hála égnek nem buktunk le.

Dracoék felé néztem és láttam, hogy valamire készülnek. Összegyűrtek egy papírt és sunyi módon megdobták vele Nevillet. Jót kuncogtak ezen, kicsit én is elmosolyodtam. Igazából nem is a szituáción mosolyodtam el, hanem Draco nevetésén.. Milyen aranyosan nevet.. Jólvan, Ali, megint túlmentél a határon.. Túlságosan áradozok róla.. Valahogy le kéne állnom, de most rögtön.

Ezek után megdobták Hermit is, aki nagyon felháborodott.

-Malfoy, viselkedj már! - szólt rá dühösen.

Ők csak nevettek tovább. Sose gondoltam volna, hogy Draco egyszer elcsábít a nevetésével.. Pedig nem is tud róla.. Addig jó.

Viszont miközben a fiú nevetett, felém nézett és szemkontaktusba kerültünk. Mostmár végképp mosolyogtam és a pulzusom száz fölé emelkedett. Nem bírtam ki, hogy ne mosolyogjak rá.. Ez a fiú megbolondít, de teljesen..

-Granger kisasszony! Mi a felháborodás oka? És miért beszél dolgozat közben? - vette észre Piton.
-Piton professzor! Malfoy és a csatlósai megdobáltak papírral! - próbálta menteni a helyzetet.
-Tanár úr, ez egyáltalán nem igaz. Granger hazudik! - mondta ki pimaszul Draco.