Összekötve | ✔️ |

21. fejezet

(2020. október 13. kedd)

-Jó reggelt!-ordította valaki, majd megérzetem a jéghideg vizet az arcomon.

-Mi a szar?-ültem fel.-Asher Jay Cooper, ezt még visszakapod-pattantam ki az ágyból, hogy utána fussak, mert ő természetesen elhúzta onnan magát.-Hol vagy, Ash baba?-sétáltam le a lépcsőn, miközben kiabáltam. Természetesen csurom vizesen.-Ne, félj, nem foglak bántani-mondtam kicsit eszelősen, és úgy is nézhettem ki.

-Hilary?-döbbent le anyu, mikor beléptem a konyhába.

-Hol van?-csaptam rá két tenyérrel a pultra.

-Ki?-vonta össze a szemöldökét.

-Asher.

-Kifele ment.

-Ó, most megbánod, hogy a világra jöttél Asher Cooper!-indultam meg a terasz ajtó felé.-Megvagy!-suttogtam, mikor megláttam a medence szélénél állni, nekem háttal.-Nagy levegő!-kiáltottam mikor a hátára ugrottam, ezáltal a medencében kötöttünk ki.

-Jézusom Eperke! Ez meg, hogy jött?-túrt a hajába miután feljöttünk a víz felszínére.

-Ezt én is kérdezhetném tőled! Mit képzelsz magadról, hogy csak úgy leborítasz vízzel? Ráadásul hideggel?

-Ha forróval teszem jobb lett volna?

-Még egy ilyen húzás, és a golyóiddal fogok pinpongozni!-húztam ki magam a vízből.

-A-a! Nem mész te sehova-rántott vissza a vízbe Asher, a derekamnál fogva.

-Jay Cooper!-dörrentem rá.-Gyere ide te, én esküszöm, most megtéplek!-mentem felé.

-Nem mered!-kezdett el tolatni.

-Fogadjunk?

-Hilary Josephine White, ha hozzá mersz érni a hajamhoz-ütközött neki a medence falának.

-Akkor mi lesz?-közeledtem felé.

-Akkor...

-Gyerünk Jay. Siess. Nem sok időd van-álltam meg előtte gonosz mosollyal az arcomon.

-Hil-esett kétségbe, amikor elindult a kezem a haj felé.-Kérlek Jo, ne! Pindur, ne már! Eperke én...-nyelt nagyot.

-Ugyan Ash. Nem mindegy? Így is úgyis vizes lett. Mit árt neki, ha egy kicsit beletúrok?-borzoltam össze.

-Ez bosszút követel Jo!-kapta el a derekam.

-Ne, már, hogy a hajad miatt ekkora patáliát csapsz!-forgattam meg a szemem.

-Tudod, hogy a hajam az szent-húzott magához közelebb.

-Mire készülsz?-nyitottam nagyra a szemem.

-Énekeld szépen, I believe I can fly-mondta, majd felemelt és elhajított. Épp, hogy tudtam levegőt venni.

-Úgy látszik, tényleg ki akarod vívni a haragom Asher Cooper! És ezt te még nagyon meg fogod bánni!-mondtam, majd kiszálltam a medencéből.

-Ha nem láttam volna már a saját szememmel, el sem hinném, hogy Ash az a fiú, aki meg tud ölelni-mondta anyu, aki már egy törülközővel várt a teraszon.

-Egyszer megnyúzom -dühöngtem.-Köszi, a törülközőt. Majd beszélünk-szaladtam fel az emeletre. A szobámba elkészültem, majd lementem, a konyhába. Anyu már javában az ebédet főzte.

-Viki küldött egy süti receptet-ültem le az egyik bárszékre.

-Mit?-pillantott felém egy pillanatra.