Összekötve | ✔️ |

36. fejezet

(2020. december 31. csütörtök)

Fogalmunk sincs honnan, de hirtelen nem csak térerő lett a házba, hanem internet is így reggel, amikor észrevettük, egy pokrócba bebugyolálva ültünk le Asher-el a kanapéra. A fiú ölébe volt a laptopom, így az első hívást ő indította. Emma. A kemény dió, aki két másodperc alatt túl sok, de szinte biztos, hogy nála van a pereputty nagy része.

-Hilary!-vette fel rögtön.-És Asher-lepődött meg.

-Szia Em-köszöntünk mosolyogva.

-Ki van ott?-kérdeztem.

-Liam, Lily, Oscar, Noah-sorolta.

-Hah. Mondtam!-boxoltam bele a fiú vállába.

-Emma kérlek, hívd már be őket-hagyott figyelmen kívül Ash.

-Noah itt van. Megyek, szedem a többit-bólintott.

-Sziasztok!-váltotta fel a lányt Noah.

-Szia!

-Szevasz, haver! Mi a helyzet otthon?

-Dög unalom-húzta el a száját.

-Ilyen az, ha nem vagyok otthon. Nélkülem minden unalmas-vágott megértő fejet AJ.

-Na, jól van! Elég volt az önfényezésből! Meghoztam a sereget-kiáltott távolról Emma.

-Jesszus, de jó látni titeket! Már kezdtem fosni, hogy azért tűntetek el, mert kinyírtátok egymást-röhögött Oscar. Mondanom sem kell, ezt mindenki humorosnak találta rajtunk kívül.

-Hova tűntetek?-hallgatott el mindenki egy szempillantás alatt, amikor ez a kérdés kibukott Lily-ből.

-Drága édesapám, és Brooklyn úgy gondolta, hogy jót fog nekünk tenni, ha kitesznek minket az erdő közepén lévő régi családi nyaralóba. Eddig nem volt se wifi térerő meg pláne. Aztán ma reggelre, a semmiből mind a kettő lett-mesélte a fiú.

-Emma nem fejeznéd be a bámulásunkat? Kezd hátborzongató lenni-szóltam rá.

-Ja, bocs, csak annyira hihetetlen, hogy mennyire ki voltál akadva mikor kiderült, most meg... úgy ültök ott egymás mellett, mintha minden rendben lenne. Sőt, rendben is volt, és csak a szüleitek agymenése volt az, hogy harag van köztetek-húzta össze a szemét.

-Ami azt illeti, minden rendben van-köszörülte meg a torkát Asher.

-Asher mond, hogy...-kezdett bele Liam.

-Fogd. Be. A. Szád-nézett fenyegetően Ash haverjára.

-Nagyobb barom vagy mint gondoltam-rázta a fejét rosszallóan.

-Mondom, kuss-szórtak, villámokat a szemei.

-Emma, felhívlak külön. Van miről beszélnünk-küldtem felé–már amennyire ez lehetséges–beszédes pillantásokat.

-Megyek.

-Lerakom, mert ez az én laptopom, Asher úgy oldod meg, ahogy tanultad-nyomtam ki a hívást.

-Héj! Ez csúnya volt!-kiáltott fel.

-Szarok rá! Beszélni akarok Emmával és Jessica-val. Nélküled. Te majd utána következel-álltam fel mellőle.

-Én?-kérdezte, bár láttam a szemébe, hogy pontosan tudja, mire célzok.

-Igen, te-hagytam ott.

Bementem a szobánkba, elhelyezkedtem az ágyon, és már indítottam is a hívást.

-Végre már-jelent meg Em.