Összekötve | ✔️ |

27. fejezet

(2020. október 25. vasárnap)

-Oké. Megvagy?-segített ki Ash a kocsiból.

-Meg. De azt hiszem egyedül is boldogultam volna-indultam el.

-Basszus, hogy lehetsz két mankóval is ilyen gyors?-sietett utánam a barátom nagy léptekkel. És igen. Jól olvastátok. Tényleg a barátom, és tényleg egy hét telt el azóta, hogy az lett, és igen, minden rendben van. Hála a szüleinknek, akiket már több mint egy hete nem láttam, így olyanok lehetünk otthon, mint egy igazi pár. Liam pedig megtanulta befogni a száját.

-Csak gyere! Ma végre rábólint a doki, hogy elkezdjek fizikoterápiára járni, és onnantól kezdve nincs megállás. Vigyázz Jessica jövök-vigyorogtam.

-Felettébb örülni fog a visszatérésednek-röhögött fel a fiú.

-Tudom én-bólogattam.

°°°

-Lám, lám! Asher Cooper, és Hilary White-jött felénk gúnyosan mosolyogva.

-Esetleg problémád van?-kérdeztem felvonva a szemöldököm.

-Nekem? Hogy lenne már. Inkább nektek. Hisz ti szenvedtek testvér komplexusban.

-Ne, Ash!-fogtam meg az alkarját azzal a kezemben, amiben nem volt már mankó.-Erre semmi szükség. Pont ezt akarja. Ne adj neki örömöt.

-Megérdemelnéd, hogy addig verjelek, amíg már egy kicsit sem lélegzel Collins-sziszegte Ash fenyegetően.

-Tedd meg. Csukasd magad börtönbe. Úgyis oda való vagy.

-Elég volt!-szóltam közbe határozottan mire mind a két fiú rám kapta a tekintetét.-Colton. Ha problémád van velem, azt nekem mond, ne pedig Asher-t provokáljad. Ez volt egy. Kettő pedig, nincs sem testvér komplexusunk, sem veled dolgunk. Úgyhogy addig, amíg ezzel a mankóval nem nyomlak orrba húzz az utamból!

-Na, mi van? A nagy Asher Cooper, a focicsapat kapitánya, ennyire gyenge lett, hogy már ki sem tud magáért állni?-kötekedett tovább.

-Csak nem fáj, hogy te sose voltál a Husky-k csapatkapitánya? Mindig csak egy kispados játékos voltál?

-Mégis nekem sikerült megszereznem a pompom lányok kapitányát. Neked meg csak megkörnyékezned.

-Tudod, nem is bánom, hogy csak odáig jutottam. Legalább én nem tettem még nagyobb kurvává.

-Tudod Ash, azt hittem jóban vagyunk. De látom, hogy Miss Prűd kisasszony teljesen ellenem fordított-jelent meg a semmiből Jessica. Legalább 5 centis sarkokon.

-Neked is, szia Jess!-köszöntem mosolyogva.-Képzeld! Jó híreim vannak! Nem sokára visszatérhetek a csapatba-mosolyogtam kedvesen.-Viszont mi most megyünk. Emma és Liam már várnak ránk-kerültem ki őket.-Sziasztok!-kiáltottam még vissza a vállam felett, majd elbicegtem a kávézó közeléből, ahova eredetileg be akartunk ülni.

-Basszus, Hil, várj már meg!-loholt utánam Asher.

-Bocs, csak mára sok volt Coltonból.

-Elhiszem. Amúgy minden oké? Mármint...

-Minden oké. Azon kívül, hogy az exem egy totál őrült, rosszindulatos, kezelésre szoruló barom.

-És akkor még finom voltál.

-Na, igen.

-Ha nem tudnám, hogy nem térhetsz vissza a csapatba, még én is elhittem volna, hogy igazat mondasz.