Bloody love [woosan] ((Befejezett))

Menekülés

-Wooyoung ma van kedved vadászni? - kérdezte tőlem Hongjoong ezzel megállítva engem.

-Mikor?

-Hajnalban. Akkor úgy is az egész város alszik.

-Rendben, felőlem mehetünk. De szólók előtte Minjun-nak.

-Rendben.

Fel mentem és megálltam a szobája előtt. Bekopogtam és egyből beengedett. Beljebb mentem és megkérdeztem tőle.

-De ne essen bajod, bajotok! - kötötte orromra.

-Ne gondold ennyire túl. Max egy fa megkarcol ennyi. - intettem le.

-Csak annyi legyen.

-Értettem. - nevettem fel halkan.

-Én felelek érted míg apa nincs itthon.

-Értettem uram! - mondtam tovább nevetgélve mire belőle is kitört a nevetés..

-De tényleg.

-Okés.

Bepakoltam holnapra és megcsináltam a kapott házikat. Elindultam le zuhanyozni. Mikor megvoltam az esti rutinommal, és megmostam a fogam is, visszamentem a szobámba. Még hajnalig van időm, szóval addig alszok egy kicsit..

Hajnal

-Hé Wooyoung. - hallottam meg Hongjoong hangját, amire kinyitottam a szemeimet.

-Mi az? - néztem rá kicsit kómás fejjel.

-Akkor megyünk?

-Aha. - mondtam sóhajtva, pedig szeretnék vele menni.

Felálltam és odamentem a szekrényemhez, hogy valami más ruhát tudjak magamra venni. Hongjoong kiment addig, amíg átöltöztem. Ezután nem sokkal később el is hagytuk a házat. Abba az erdőbe tartottunk ahol Minjun-nal voltam.
Átváltoztunk mindketten és beljebb mentünk a sűrű erdőben. Én egy szürkés színű farkassá, míg Hongjoong egy barnás farkassá tud átváltozni.
Hongjoongnak mindig is jellegzetes színe volt. Ezért is tud könnyebben elrejtőzni, mint én. Ő ebben a legjobb...
Egyre beljebb lépkedve valami furcsa érzés kerülgetett. Jeleztem Hongjoongnak is, és neki is feltűnt. Jelzett, hogy váljunk szét. Ő elment nyugat irányba, én meg kelet irányba. Ez is az egyik jó képességünk. Akár egy szaglással meg tudjuk állapítani melyik égtáj merre van. Meg tudjuk határozni a helyzetünket..
Egy bizonyos pontnál éreztem, hogy van felettem, valami.. Óvatosan felnéztem és megláttam két denevért, vagyis vámpírokat.

Ne, ne, ne végem! Ez le jött! Vissza változott..ugye nem a fő vámpír?! Ugye nem?! Egy fekete köpeny szerűség van rajta. Ez biztos hogy ő. Hongjoong hol vagy? Egyből vonyításba kezdtem, majd mikor abbahagytam, a másik vámpír is le jött, és szintén visszaváltozott..
A szívem megáll. E-Ez San.. Szóval valóban vámpír? Hogy ez..most mi folyik itt? Valaki mondja már meg mivan!

-Fiam, a másik farkas is a közelben lehet. Vonyított ami annyit jelent, hogy hívta a társát.

Fiam? Ő lenne az apja? San nem vette le rólam a szemét. Inkább mintha valamit motyogott volna.
Hongjoong hol vagy már?! Nem tudom mit akarnak ezek tőlem! Vonyítani kezdtem ismét, de az a vámpír neki lökött egy fának. Erősen csapódtam neki mire nyögtem is egyett. (Mikor a kutya megsérül, ha értitek...)
Majd megint támadni akart volna, de Hongjoong pont jókor jött és leterítette.
Végre.
Hongjoongot lelökte magáról, de ő most harapásba kezdett, így megint ő volt előnyben.

-Te kis bolhazsák! - kiabált rám.

A vámpír átváltozott denevérré úgy szabadult ki Hongjoong karmai közül. Vissza változott majd megállt. A lába vérzett ahogy láttam. Tétlenül feküdtem míg Hongjoong ide nem jött. Visszaváltozott és aggódó tekintettel nézett rám.