{Wooyoung}
Szinte egész órán éreztem San tekintetét.
Amikor az óra véget ért, elmentem a szekrényemhez és bepakoltam. Irodalom jön, ez még nem tűnik rossznak.-Wooyoung. - hallottam meg San hangját amitől megijedtem, így hátrébb léptem. Félek tőle azok után. - Mi történt aznap? - nem emlékszik, igaz? Yunho nekem sem mondott többet. Talán elvette az emléket? Vagy San alapból nem emlékszik?
-Semmi. - mondtam és becsukva a szekrényt, majd elmentem mellette.
-A kezeddel mi történt? - a kérdésere megálltam. Hazudnom kéne neki. Eszembe jutott, hogy Yunho azt mondta, hogy San nem tud semmiről. Akkor persze, hogy nem emlékszik. Akkor nem lett elvéve az emléke.
-Az edzés miatt.
-Most is vérzik.
-Tudom. - indultam el ismét, és mikor kiértem az udvarra hirtelen egy kéz elhúzott valamerre. Ránéztem az illetőre és hát, Yunho az. Mit akar tőlem? Egyáltalán mit keres itt? Végül megálltunk egy üres helyen, ahol nincs senki.
-Yunho, te mit.. - kezdtem el, de közbe vágott.-Wooyoung, igaz?
-I-Igen.
.
.
.
{San}
Elkezdtem követni. Gondolom az udvarra megy. Ott nyugodtabban tudunk beszélni, nem?
Mikor kiértem Wooyoungot sehol sem láttam, így gondoltam megkeresem. Beszélni akarok vele. Nem tudom mi történt, de van egy olyan sejtésem, hogy ő igen.
Mikor megláttam, hogy valaki húzza őt utána mentem. Befordultak egy eldugottabb részre, én pedig megálltam a saroknál. Mikor megláttam, hogy ki áll ellőtte azt hittem, hogy rosszul látok. Yunho mégis mit keres itt? Mit akar Wooyoungtól?-Yunho, te mit.. - ismeri? De hát honnan?
-Wooyoung, igaz?
-I-Igen.
-Ha elmered mondani neki, hogy mi történt, kitörlöm a rólad való emlékeit is.
-Nem mondom el.
-Úgy legyen. Mond, a kezed gyógyul?
-Egyáltalán nem. Kezdem elveszteni az erőmet is. - mi? Egyáltalán honnan tud a kezéről? Ők ketten már találkoztak? De mégis mikor lett volna rá esély?
-Például?
-Nem tudok átváltozni, nem érzem a szagokat és mintha ezer és mégtöbb kés szúrodna belém. - a keze miatt történt ez?
-Értem.. Ha vége az óráidnak gyere ide.
-Rendben, de miért? - Yunho eltűnt, ezért én is elsiettem valamerre.
Én ezt most nem értem. Yunho és Wooyoung. Ismerik egymást. Tegnap találkoztak? Miről maradtam le? Ráadásul nem tud átváltozni, és kezdi elveszteni az erejét?
Mikor becsengettek órára, mindenki visszament a terembe, így én is. Irodalom, egy unalmas óra, de ez van.
Bementem a terembe és ránéztem Wooyoungra, majd a helyemre mentem én is. A tanár pedig meg is érkezett.-Jó reggelt mindenkinek.
-Jó reggelt. - mondta kórusban az osztály, de én meg sem szólaltam...
Az óra felénél már én is untam az egészet. Persze jo tanuló vagyok, mert ezt az anyagot már kívülről tudom.
Vajon mi járhat Wooyoung fejében azok után? Yunho és ő, ismerik egymást valahonnan. Rendben, nem szokásom ezt csinálni, de most bele hallgatok a gondolataiba. Lehet, hogy eddigi legrosszabb öteletem lesz..
-Persze, San nem is tud semmiről. Az apám kinyír, ha ezt mind meg tudja. Yunho meg elveszi Santól a rólam való emlékeit. Nem tudja, mert nem mondják el neki. Talán rossz ötlet volt hozzá szólnom. Így magamat és a falkát sodortam veszélybe.
ESTÁS LEYENDO
Bloody love [woosan] ((Befejezett))
Fanfic~Egy vérfarkas és egy vámpír szerelme~ Jung Wooyoung aki Szöulba költözik a falkájával, mert előző iskolájában zaklatták a vámpírok. Choi San, a 116 éves vámpír pedig éli mindennapjait, míg be nem lép az életébe a személy, aki teljesen megváltoztat...