Bloody love [woosan] ((Befejezett))

Igaz érzéseink

{Wooyoung}

Mivel apám csak holnap délután megy haza, így Minginek mondtuk, hogy mi itt maradunk estére. De meglepő módón, ő sem ment haza. Azt mondta, unatkozna egyedül, a vámpírok meg úgysem alszanak, szóval itt lenne társasága. Beleegyeztünk, mert mi mást tehettünk volna? Ráadásul őket sem zavarja.
Míg Hongjoong Seonghwaval, én San-nal mentem a szobájába.

-Átöltözöl? - kérdezte.

-Igen, az jó lenne. - mondtam, majd San keresett nekem ruhákat és odaadta, én pedig átöltöztem azokba. Végül befeküdtem San mellé az ágyba, ő pedig átölelt.

-Ha most belegondolsz, eléggé hülyén indult a kapcsolatunk.

-Igaz.. De vicces. Hiszen te vagy a jégkocka srác.

-Hihetetlen, hogy csak véletlenül jöttél rá.

-Pedig csak inni akartam. A víz nem volt annyira hideg, mint akkor a te kezed.

-Nem tehetek róla.

-Nem is baj. - hajtottam fejem mellkasára, ő pedig hajamba túrt. - Gondolj bele, ha akkor tudtam volna meg én is, mikor te ezt rólam.

-Furcsa lett volna. Viszont nem értem, hogy hogy nem jöttem rá előbb. Hiszen melettem ültél és könnyen kiszagolhattam volna, hogy farkas vagy.

-Vannak ilyenek. De ezzel most azt mondtad farkas szagom van? - néztem rá direkt csúnyán.

-Izé.. Nem rosszból.

-Nyugi, nem haragszom. Persze, hogy farkas szagom van, elvégre az vagyok. Neked pedig vámpír szagod van.

-Tényleg erről beszélünk? Hogy kinek milyem a szaga? - ezen felnevettem, majd adtam egy puszit homlokára, és visszahajtottam fejem mellkasára.

-Egyébként a démon miatt van szívdobogásod?

-Valószínűleg. Igazából fogalmam sincs, hogy hogyan működök belülről.

-Jó hallgatni. Miatta vagy képes érezni.

-Anyám ez miatt halt meg. Mert mikor megszűlt engem, átkerült belém, ő pedig elment.

-Szóval ha valami oknál fogva tudnál szülni, akkor a gyerekbe átkerülne a démon, és te meghalnál?

-Nem tudom. De szerencsére nem vagyok képes erre.

-Nálunk sincsenek omegák szerencsére. Elég sok lenne velük a baj ilyen esetben.

-Miért?

-Mert az omegák tudnak terhesek lenni.

-A fiú is?

-A fiú is.

-Szóval ha te omega lennél, akkor tudnék neked gyereket csinálni?

-San! - szóltam rá. - De elvileg igen. Bár úgy tudom, hogy leginkább az alfák szokták ezt tenni. Nem tudom, hogy vámpírokkal ez mennyire sikerülne. Miért?

-Csak kérdeztem. Nem akarok gyereket, sok gond van velük. És az is biztos, hogy képtelen lennék felnevelni bárkit is.

-Én sem akarok gyereket. Az miatt ami miatt te sem.

-Egy folyón evezünk. - kezdte simogatni a hátam.

-És remélhetőleg az a folyó nem fog elágazni semerre.

-Reméljük.

Végül mindketten úgy döntöttünk, hogy alszunk, így rendesen mellé feküdtem, ő pedig átölelt engem, én meg karjaiba bújtam és így aludtunk el mindketten.