18.fejezet

730 48 11
                                    

#ÍRÓ#

-...a vég úgy ér majd el engem, hogy még egyszer utóljára jót tehetek. Ő végig itt lesz majd velem és fogja a kezem. Végre békére lelhetek. Ő pedig átsegít engem a túlsó partra. - olvasta hangosan az utolsó sorokat Lucas. - Mégis mit jelent ez? Ki volt ott vele?

- Katniss. - felelte a bús tekintetű Alexander. Megvénűl arcán a gyásztól jobban látszottak az idő szántotta barázdák. - Teljesen nyílvánvaló.  A Főnix ott volt vele amikor az a Tudjukki meglátogatta és megölte. Azt mondtad, hogy a Mester sokat beszélt neked mostanság Katnissről. Meg vagyok győződve róla, hogy nem ez volt az első alkalom.

Alexander sosem hitte volna, hogy Mesterének ilyen szörnyű vége lesz. Egy cellában, megvénűlve és pálca nélkül. Sosem kívánt volna senkinek ilyet. De az, hogy Katniss Potter vette a fáradságot és valahogy elintézte, hogy ott lehessen mindennél többet elmondott a francia férfinek Főnixről.

- Szóval Katniss Numrengradban járt. - mormolta az orra alatt Lucas. Grindelwald nem sokkal a halála előtt írta a levelet. A börtön őrök pedig a holttesttel együtt eljutatták a legközelebbi hozzátartozónak, aki Lucas volt.

- Úgy érzem sokáig hallogattam de... - kezdte Alexander. Mély levegőt vett és megrázta magát. - Össze hívom mindazokat, akik hajdan pálcát rántottak Grindelwald oldalán. Hogy lerójják büntetésüket, ezuttal pálcát fognak rántani Katniss Potterért. Akit mind akkora becsben tartottak hajdan Kat Phénixként.

Lucas és Viktor csodálkozva pislogott. Való igaz, rengeteg támogatót és harcra kész férfit és nőt találtak, de Alexander mind ezidáig csak húgát én annak családját volt hajlandó bevonni.

- Yasime holnap bált rendez. - folytatta tovább a meg őszűlt férfi. - Jó lenne ha a támogatóink közül néhányan szintén jelen lennének. Leginkább a Főnix megjelnésére lenne szükség, de úgy gondolom néhány hozzá közel álló személy sokat tudna mesélni róla.

Viktornak ebben a pillantban esett le, hogy mit is kellene tegyen.

- Elhozom a nagyapját és a nevelő szüleit. A csapatra is lehet számítani. Illetve... - kezdte de itt egy pillantra megállt. Egy gyors levegővétel után viszont folytatta. - ha elég gyors vagyok, talán Sirius Blacket is elhozhatom.

- Majd én elmegyek Blackért. - bólintott magabiztosan Lucas. Dotty élvezettel figyelte, hogy férje végre kezdi megtalálni a szerepét a küldetésben. - Gyorsabban megjárom mint te.

- De Katniss... - kezdett volna akadékoskodni Viktor. Az elmúlt hónapokban szemtanúja volt annak, hogy Lucast mennyire gyötri az, hogy nem tud segíteni fajtársán. Hogy nem tud vele lenni, és teljesítenie azt amire megesküdött.

- Tudom mit ígértem! - csattant fel türelmetlenül a Sárkány. - Azt mondtam nem megyek a közelébe, de azt nem, hogy nem látogatom meg a barátait.

Viktor, hosszas pillantás után végül bólintott. Dorotty megölelte még mielőtt távozott volna a hős szerelmes.

- Mennem kell. Értesítenem kell Yasimet a válltozásokról. - biccentett Alexander egyet a házaspár felé és hátat fordítva nekik kisijetett a házból.

Nem bírta tovább az odabennt lévő fullasztó hőséget. Igazából talán nem is volt meleg. Csak ő képzelődött. A tavaszi, esti hűvös levegő kissé magához térítette. A csillagok már magasan ragyogtak odafennt az égen amikor ő fel nézett. Még egy utolsó pillantás. Ez volt az ő tiszteletteljes búcsúja egykori mesterétől. De ideje megráznia magát és tovább lépni. Új mestere Katniss Potter, avagy a Főnix. És sosem szolgálna mást szívesebben mint a reményhozó tűzmadarat. Bár megvénült, sosem érezte magát még ennyire céltudatosnak és erősnek mint most. Tudta, hogy mit akar, és hogy fogja elérni, hogy minden úgy legyen, ahogyan azt elképzelte.

FEKETE ANGYAL - AZ ELVESZETT IKER III. (Harry Potter fanfiction) BEFEJEZETWhere stories live. Discover now