Megvagy! {Befejezett}

19.rész: A sötét alak

Sue távozása után hamar leszállt az éj de én minden fáradtság ellenére se engedtem az álom csábításának. Az izgalomtól amúgy se tudtam volna aludni és az csak szenvedést szült volna, más okból pedig nem is szabadott aludnom hisz a szabadságot jelentő kulcs bármelyik percben becsusszanhatott az ajtórés alatt.  Sue-val úgy beszéltük meg hogy ellopja seggfejtől a kulcsot majd átadja nekem, onnantól már egyedül kell megoldanom. A dohos ágynak csúfolt matrac szélén ücsörögtem és seggfej fehér pólójának szélét morzsolgattam közben végig az ajtórést szuggerálva. Minden kis neszre felkaptam a fejem várva hogy a kulcs felbukkanjon de ez csak végtelennek tűnő óra múlva történt meg. Megvártam míg Sue elmegy aztán azonnal a kulcshoz siettem. Remegő kezekkel dugtam bele a zárba majd lassan, megfontolt mozdulatokkal elfordítottam a zárban. Kattanás. Szabad vagyok! Leírhatatlan boldogság kerített hatalmába ahogy lenyomtam a kilincset és óvatosan kihajtottam az ajtót éppen csak annyira hogy kiférjek rajta hisz a napok során megfigyeltem hogy kissé nyikorognak a zsanérok. Ez pedig könnyen felverhette volna álmából seggfejet és akkor ugrott volna az egész terv. A folyosóra kiérve halkan vissza csuktam az ajtót de nem zártam be, a kulcsot pedig a zsebembe csúsztattam ezt követően elindultam a kijelölt útvonalon. Szorosan a falhoz simulva ellopakodtam a lépcsőig majd a fejemet lehúzva elkerültem a sarkon lévő kamerát. A lépcsőn szintén a falmentén csúszva jutottam le közben gondosan elkerülve az aljától számítva, nyolcadik, ötödik és második nyikorgó lépcsőfokokat. Lopakodás közben úgy éreztem magam mint ha egy rossz kém filmben lennék és éppen betörtem volna valakihez. Az alsó szintre érkezve gyorsan bebújtam az előszobai kis szekrény mögé mert tudtam, ide nem lát a kamera. Körbe nézve rájöttem hogy ez volt az a hely ahol a 2 kisgyerek seggfej nyakába ugrott akikről még mindig nem tudom milyen rokonság fűzi őket elrablómhoz. Seggfej túl fiatal 2 ilyen korú gyerekhez de akkor mégis kik lehetnek akikkel ilyen bensőséges viszonyt ápol? 

Fejemet megrázva elűztem minden seggfejhez kapcsolódó gondolatomat és az akció további részében csakis a kamerák elkerülésére koncentráltam. A földön kúszva eljutottam a lépcső aljához és a korlát takarásában átsiettem a folyosó másik oldalán található ajtóhoz. Ha minden igaz ennek az ajtónak túlsó oldalán található a ház hátsó kijárata és a konyha. Sue állítólag itt vár. 

Minden bátorságom összeszedve, izgatottan nyomtam le az ajtó fém kilincsét mely ennek hatására kitárult előttem. A számban már éreztem a szabadság izét. Csupán 3 napot töltöttem itt bezárva de úgy éreztem mintha hosszú évek óta tartanának itt. Seggfej egy kegyetlen, goromba, gonosz ember aki minden bűnéért meg fog fizetni. Sue-ért és Luke-ért vissza jövök, ők jó embernek tűnnek, nem érdemelnek börtönt de gondoskodom arról hogy seggfej többi talpnyalója élete végéig börtönben rohadjon. Seggfej viszont nem, neki a börtön valóságos paradicsom lenne. Nem, őt én, saját kezűleg fogom fejbe lőni. 

A helyiségbe, ahova érkeztem sötétség uralkodott. Csupán az ablakon besütő hold adott némi tompa fényt de ez is elégnek bizonyult hogy kiszúrjam a sarokban álló lány alakját. De nem volt egyedül. Mögötte ott állt egy másik, magasabb, minden bizonnyal férfi alak aki kezével befogta Sue száját. Nem érettem ennek mi oka, hisz Sue néma. A sötét miatt nem tudtam beazonosítani a férfit de volt egy tippem ki lehetett az. Magamba fohászkodva azért hogy megérzéseim tévednek és az a bizonyos személy mit sem sejtve szunyókál szobájában ám mikor meghallottam mély, reszelős hangját minden reményem szerte foszlott. 

- A kamrákat kivédheted, de az én eszemen nem jársz túl, édes