Fél órával elrablóm távozását követően én még mindig karjaim kiszabadításával foglalatoskodtam. Csuklóm már égett a zsineg folyamatos dörzsölésétől, az erőm is már rendesen megcsappant a mozgolódástól bár ez annak is betudható, hogy dél óta semmit se ettem és az ebédem se volt több egy fél szendvicsnél meg egy csokinál. Habár azt csak jó indulattal lehet csokoládénak hívni. Végül egy megadó sóhajt hallatva hátamat a széktámlának vetve feladtam a küzdelmet a kötéllel szembe. Bárki is készítette ezt a csomót nagyon érti a dolgát. Kipillantva az ablakon keserűen állapítottam meg hogy már kezd besötétedni azaz jó pár órája itt ülhetek már csak az „alvás” miatt nem érzékeltem az idő múlását. Vajon hány óra lehet? Fél öt környékén léptem ki a kisboltból szóval nem lehet több 7-8 óránál. Nem csoda hogy éhes vagyok, közel 7 órája nem ettem!- morgolódtam majd tettem egy újabb kísérletet a kiszabadulás érdekében viszont csúfos kudarcot vallottam. Mit akarhat tőlem ez a srác? Nem tettem semmi olyat amiért ilyen bánásmódot érdemelnék. Sőt mit több, soha életembe nem láttam még ezt a fiút ebből következőleg keresztbe tenni se tudtam neki. Mégis itt vagyok bezárva egy büdös szobába egy székhez kötözve. Nem úgy nézett ki mint aki puszta szórakozásból rabol el ártatlan embereket – ahogy a tapasztalatlansága is mutatja – vagyis valaminek kell lennie a háttérben amiről én nem tudok ő viszont igen. Gondolataimból a zár nyikorgó kattanása szakított ki amit az ajtó nyílása követett. Az illető most is kínosan ügyelt arra hogy a külvilágból egy apró részletett se lássak. Nagy meglepetésemre nem az elrablóm hanem egy másik hasonló korú fiú jelent meg előttem. Arc kifejezése nem volt olyan mogorva mint a másiknak, első látásra szimpatikusnak tűnt. Kár hogy egy seggfejnek dolgozik. Kezében egy fehér leveses tányért tartott amiből egy fém evőeszköz – vélhetőleg kanál – nyele kandikált ki. Szobaszerviz. Micsoda luxus kiszolgálás.
A fiú póker arcot magára öltve letette elém a tányért majd mint aki jól végezte dolgát ismét az ajtóhoz lépett.
- Khm – köszörültem meg a torkom figyelem felhívás szempontjából aztán kicsit megrángattam hátrakötözött karjaimat. Ha ebből nem esik le neki én nem tudom mit csinálok.
- Ohh, sajnálom – kapott észbe a srác. Egy pillanat alatt mögöttem termett és ügyes mozdulatokkal kibontotta a csomót. Egy szemforgatás kíséretében mozgattam át elgémberedett csuklóimat amiken jól kivehetőek voltak a zsineg nyomai. A vörösen izzó csíkok akár 2 karperec futattak körbe a alkaromon azzal a különbséggel hogy míg az ékszer nem fáj ez pokolian égette a bőröm.
- Te a seggfej egyik talpnyalója vagy? – kérdeztem a sráctól aki már az ajtónál járt viszont szavaimra megtorpant és kételkedve visszafordult hozzám. Én közben az ölembe vettem a levesnek nevezett löttyöt, óvatosan beleszagoltam aztán mivel normálisnak tituláltam illatát megkóstoltam. Az ajtóban szobrozó srác némán figyelte tetteimet, csak akkor válaszolt kérdésemre mikor tekintetem újra rajta állapodott meg.
- Attól függ kit értesz „seggfej” alatt? – felelt kérdéssel kérdésemre. Megforgattam szemeimet szavaira. Mégis ki más lenne?
- Nem tudom a nevét. Kb olyan magas mint te, barna hajú és azt hiszem a szeme is barna volt – meglepett milyen könnyeden beszélgetek vele. Talán azért mert ő még nem vívta ki gyűlöletem azzal hogy bezárt egy szobába.
- Biztosan Ryan-re gondolsz – jutott eszébe mire én csak vállat vontam közbe belekanalazva a levesembe. Nem volt egy 5 csillagos menü de ehető volt ami nagy szónak számít tekintve hogy fogságban vagyok.
- Aha, egész biztos – adtam neki igazat. Úgyis seggfejnek fogom hívni, nem érdemli meg hogy a nevén szólítsam. – Szóval, neki dolgozol? – ismételtem meg előzőleg feltett kérdésem remélve hogy ezúttal választ is kapok rá. Feleletképp csak bólintott egyet majd bármiféle előjel nélkül kisietet a szobából magamra hagyva a kérdéseimmel. Nem érettem mi váltotta ki belőle ezt a reakciót. Megijedt volna tőlem? Vagy tilos csevegnie a rabokkal? Esetleg semmi közöm a dologhoz csak egyszerűen ilyen furcsa személyiség? Mindent összevetve gazdagabb lettem 2 információval. Első: Seggfej valódi neve Ryan amit úgyse fogok használni de nem árt ha tudom. Második: valószínűleg nem ez a srác az egyetlen talpnyalója azaz nincs egyedül. Bár ha jól belegondolok, az ilyen mocsok alakok mindig bandában nyomják hogy erősebbnek tűnjenek viszont ez Ryanékre pont nem igaz. Se ő se ez a srác nem tűnnek bűnözőnek ami erősen visszaveti a tekintélyüket. Nem riasztó a külsejük így az emberek nem is tartanak tőlük ahogy én se. Viszont ez a srác nem látszik olyan idegbetegnek mint a főnöke ezáltal talán lehet vele értelmesen tárgyalni. Meglehet hogy még a szökésben is segítségemre lesz. A tálat itt hagyta ebből következőleg még vissza kell jönnie hogy elvigye, majd akkor megpróbálok vele beszélni.
أنت تقرأ
Megvagy! {Befejezett}
عاطفيةNémán állt ott a földön fekvő élettelen testet figyelve, kezében ott csillogott a gyilkos fegyver mely alig pár perce egy ember életét oltotta ki. A városban néma csend uralkodott, még a közeli autópályáról se szűrődött be a járművek motorzúgásnak h...