Megvagy! {Befejezett}

18.rész: Kétségek

Miután Sue túltette magát a kezdeti sokkon meglepően könnyen beleegyezett hogy segítsen megszökni ezzel kockára téve „munkáját” és nem utolsó sorban az életét is. Seggfej már többször is bizonyította hogy képes megütni egy lányt ezért kétségem se volt afelől hogy Sue baját is oly könnyen ellátja mint az enyémet. És valójában ez volt az egyetlen oka annak amiért nem voltam teljesen biztos abban hogy jó ötlet volt szegény lányt is belerángatni. Hiszen nem ismerem régóta, nem várhatom el tőle hogy kockára tegye értem az életét! Ő nem tett semmit amiért a halált érdemelné ellenben velem – bár hogy őszinte legyek, még mindig fogalmam sincs miért vagyok itt. Seggfej ahelyett hogy válaszokat adna inkább lesmárol és időnként fenyegetőzik illetve megver. Éppen Sue miatt döntöttem úgy hogy ha tervünk sikerrel jár és kijutok innen első dolgom az lesz hogy szerzek erősítést s saját kezűleg lövöm fejbe seggfejt. Alapból nem vagyok egy agresszív személyiség, gyakran mondják rám hogy „ a légynek se tudnék ártani” de seggfej olyan szinten feldühített hogy mosolyogva lőném szíven a legkisebb bűntudat nélkül. A világ csak hálás lehetne nekem azért hogy megszabadítom egy ilyen féregtől. 

Sue-val azonnal neki kezdtünk a terv kidolgozásának mely sokkal egyszerűbbnek bizonyult mint hittem volna. Kiderült hogy seggfej nem csak blöffölt mikor a kamerákkal fenyegetőzött ugyanis Sue is alátámasztotta ezt az állítást. Minden bizonnyal miattam korszerűsítették ennyire a biztonsági rendszert mert a lánytól megtudtam hogy nem sokkal azelőtt lettek felszerelve hogy ide kerültem. Seggfej nem bízza a véletlenre az biztos. Fájt beismernem de alábecsültem őt. 

A lány elmagyarázta a kamerák pontos helyét és azoknak szögeit így ügyesen kitaktikáztuk hogy miképp tudom elkerülni őket. Ha már leértem az emeltről csak az ajtó állja utamat melyet egy őr őriz és kint is vagyok. Komolyan, őr, kamerák, tényleg mint egy hülye hollywood-i filmben. Ezek tudatában egyre jobban kezd érdekelni milyen mérvadó dolgot követtem el tudomásom nélkül ellene amiért ennyire nem akarja hogy kicsússzak karmai közül. De ez a kettő annyira nem fér össze. Eddig soha életembe nem láttam őt, mégis hogy követhettem volna el ellene bármit is? Már az is megfordult a fejembe hogy ez csak egy félre értés és seggfej rossz embert fogott el. Az pedig már csak az én pokoli nagy szerencsémnek köszönthető hogy én lettem az a valaki miközben az igazi tettes még szabadlábon szórakozik. Nem, ez röhejes. Ennyire csak nem lehetek szerencsétlen? 

Miután pontosítottuk az útvonalat megbeszéltük hogy Sue éjszaka ellopja a szobám kulcsát seggfejtől aztán lemegy a hátsó bejárathoz és elintézi az őrt míg én lekommandózom az emeletről. Ha minden jól megy mire leérek az út már szabad lesz. Hogy őszinte legyek, nekem valami bűzlik e terv körül. Túl egyszerűnek tűnik ha úgy nézzük, egy gyökér ember rabló foghelyéről kell megszöknöm. Valóban ilyen egyszerű lenne kijátszani? Seggfej bekamerázta az egész házat de a hátsó ajtó elé mindössze egy őrt állított akit bárki le tud ütni akár egy serpenyővel is. Seggfejről sok rosszat el lehet mondani, kegyetlenül sok rosszat de én valahogy nem tudom róla elképzelni hogy ilyen pontatlan volna. Talán Sue csőbe akar húzni? Úgy tesz mintha segítene nekem hogy aztán saját lábamon sétáljak be a csapdába? Szeretném azt hinni hogy Sue nem hazudna nekem de ebben a házban nem merek megbízni senkiben. Itt még a szőnyeg mintázata se őszinte. 

„ Akkor este felé küldöm a kulcsot és találkozunk a hátsó bejáratnál. Ott foglak várni” 

Jött Sue-től a következő üzenet mire én villantottam rá egy hamiskás mosolyt. Az előbbi gondolatmenetem, miszerint Sue csak tőrbe akar csalni szöget ütött a fülembe pedig az előttem álló lány arcvonásai látszólag őszinték voltak a szándékai pedig tiszták de valahogy mégse tudtam hinni neki. Ha leszámítjuk a kezdeti sokkot meglepően hamar belement az egész szöktetősdibe nevetségesen nagy kockázatot vállalva ezzel egy idegen lányért. Talán túl hamar is. Soha nem gondoltam volna hogy valaha ezt mondom de talán mégse olyan jó ötlet ez az egész. De most már nem mondhatom vissza. Ha az ajtónál valóban seggfejbe botlanék akkor büszkén vállalom a következményeket hisz magamnak csináltam a bajt viszont ha nem, akkor Sue-ért még mindenképp vissza jövök illetve azért hogy saját kezűleg végezzek azzal a gyökérrel. 

„ Oké, ott leszek”