10.rész: Üzenetek az ajtó alatt

1.1K 108 1
                                    

Lefagyva álltam a szoba közepén, ott ahol seggfej magamra hagyott és meredten bámultam az ajtóra miközben ujjaimmal finoman végig simítottam alsó ajkamon. Bizsergő érzés járta át testem ahányszor csak vissza gondoltam az előző percekre én pedig minden ilyenért átkoztam magam. Nem szabadni erre így reagálnom! Utálnom kellene őt ami így is, van mégse tudok szabadulni az érzésektől melyek hatalmukba kerítettek. Egy utolsó szemétláda, egy undorító féreg, teljes szívemből gyűlölöm őt de….be kell valljam, valamit baromi jól csinál ha mindazok ellenére amit tett képes ilyen fajta gondolatokat ébreszteni bennem. Viszont ez nem maradhat így! Nem vágyhatok arra hogy hozzám érjen, gyűlölnöm kell és beszólni neki ahányszor csak alkalmam nyílik rá, minden percben érzékeltetni vele mennyire utálom, várni hogy apu végre rám találjon és véget érjen ez az egész rémálom. Igen, pontosan ezt kell tennem! Kiverni a fejemből ezt az egész csók dolgot és minden érzést amit iránta táplálok – ami nem gyűlölet és undor – csírájában elfojtani. Ez biztos csak egy újabb piszkos húzás részéről amivel meg akar törni. Magába bolondít aztán aljas módon hátba szúr hogy még nagyobb legyen a fájdalom, csakhogy én ezt nem fogom engedni! Csak ezért se fogok behódolni neki mert gyűlölöm az utolsó porcikájáig. 

Egy határozott bólintással nyugtáztam le a fejembe lefutatott gondolatmenetet ezzel hivatalossá téve hogy ezt fogom tenni. Elfelejtem ezt az egész dolgot, mintha sose történt volna meg és továbbra is mérhetetlen dühvel fordulok seggfej felé ami nem lesz nehéz, mert érzelmek ide vagy oda, utálom őt. 

Gondolatim közül egy félbehajtott fehér papír lap látványa szakított ki melyet valaki az ajtó alatti szűk résen át próbált bejuttatni a szobába. Nem sokra rá egy toll is landolt a padlón mely a kulcslyukon át érkezett meg „rezidenciámba”. Akárki is áll ezek mögött, beszélni akar velem seggfej háta mögött. Azonnal oda siettem az ajtóhoz és kezembe kapva a lapot szétnyitva olvasni kezdtem a sebesen rá firkált sorokat. Azonnal szemet szúrt hogy ez nem seggfej írása vagyis biztosan nem ő áll a háttérben ami némi megnyugvást jelentett. A mai napra bőven elég volt belőle, látni se akarom őt többet de biztosan nem fog teljesülni kívánságom. 

„Mit csináltatok oda benn?” – állt a papíron sebesen írt betűkkel melyeket fekete tollal karcoltak rá. Nem igazán érettem pontosan mire céloz ezzel de nyilván nem fogom neki elmondani az igazat tekintve hogy azt se tudom kivel üzengetek. 

„Csak a szokásos, Miért?” – kérdeztem vissza majd újra félbe hajtva a lapot átcsúsztattam a résen. Lehet hogy e mögött is seggfej áll és így próbálja kideríteni mit váltott ki belőlem a csókkal csupán megkért valakit hogy írjon helyette nehogy felismerjem az írása alapján. 

„Nagyon feldúlt volt mikor kijött a szobából, úgy tűnt mintha csak fizikailag lenne jelen és fejben teljesen máshol járna” – jött a válasz ami nagyon meglepett. Ilyet csak nem írna seggfej, ezzel lényegében maga alatt vágja a fát szóval vagy egy profi hazug a srác vagy nem ő áll az ajtó túlsó felén. 

„Nem történt semmi rendkívüli ide benn. Lenyomta a szokásos beszédét majd megfenyegetett” – szavaim nem is voltak teljesen kitaláltak hisz a mondat második fele, az hogy megfenyegetett, igaz volt. 

„Akkor te se tudod mi ütött belé. Teljesen kifordult magából. Lerohant a lépcsőn majd egy szó nélkül kiviharzott a házból és kocsival elment valahova. Azóta nem hallottunk felőle” – az idegen szavai elgondolkodtattak. Nem ismerem régóta seggfejt, nem is akarom a szükségesnél jobban de a leírtak valóban nem illetek rá. Tény hogy ritka rosszul rejti el érzelmeit ezáltal minden ami lejátszódik benne tökéletesen leolvasható az arcáról de ezek ellenére is mindig higgadtan, megfontoltan viselkedett. Nem hagyta hogy a dolgok kicsússzanak az irányítása alól, mindig tiszta fejjel gondolkodott. Éppen ezért ez a drámai kiviharzás sehogy se illett a képbe. 

„Érdekes, ilyet nem vártam volna tőle” – válaszoltam végül mialatt agytekervényeim még mindig seggfej különös viselkedésén kattogtak. 

„ Igen, én se. Jön valaki, nem láthatják meg hogy beszéltem veled ezért kérlek ne szólj róla senkinek. Majd még jelentkezem” – a betűk csúnyán, olvashatatlanul kacskaringóztak a lapon. Magas szintű kódfejtést igényelt értelmezni őket de ez betudható volt annak hogy az illető, kinek személye nem derült ki a beszélgetés alatt, a lehető leggyorsabban firkálta le őket. Szóval seggfej most már az összes alkalmazottjának megtiltotta hogy szóba álljon velem és ha mégis erre vetemednének, csakis a legnagyobb titokban ehhez hasonló módszerekhez folyamodva tehetik meg ezt. Tényleg nem értem miért jó ez seggfejnek. Teljesen elzár a külvilágtól. Ha így akarja megakadályozni hogy megszökjek nagyon rossz úton jár. Az előbbi beszélgetés is engem igazol hisz az rejtélyes illető képes volt az ajtó alatti résen keresztül üzeneteket bejuttatni hozzám csak ezért hogy választ kapjon egy kérdésére azaz nem vagyok számukra láthatatlan. Viszont ez a kiviharzás dolog is nagyon furcsa számomra. Vajon ezért viselkedett így mert rá is hatással volt a csók? 

Megvagy! {Befejezett}Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang