20.rész: Mi történt?

926 102 3
                                    

Sötét, hűvös éjszaka volt. A csendet csupán a baglyok egyenletes huhogásának hangja zavarta meg. A tágas, lecsempézett helyiségben szinte vágni lehetett a feszültséget. Légzésem elnehezült, mintha egy nehéz tárgy nyomná egyfolytában, szívem szaporán vert, szinte kiakart törni mellkasomból. A nagy csendben, attól tartottam seggfej meghallja ezzel lebuktatva mennyire tartok tőle. Belül szét mart a feszültség és az izgalom de minden erőmmel azon voltam hogy kívül ebből mise látszódjon, kitartóan álltam a szemkontaktust. 

Seggfej szemeiben ismét megjelent a düh amit legutóbb akkor láttam mikor Luke ellentmondott neki. Szegény srácot azóta se láttam így a sorom nyilvánvalónak bizonyult. Én is úgy elfogok tűnni ezen éjszaka után mint elődöm, a leveses srác. 

Seggfej fenyegetésnek szánt szavai még percekig visszhangoztak a hűvös levegőben magukban hordozva Ryan mérhetetlen haragját. Jól tudtam hogy ezzel a húzásommal tényleg felbosszantottam és bár eddig se bánt velem kesztyűs kézzel, ezúttal nem fogom megúszni pár lila folttal. A szökési kísérlet nem egyenrangú néhány szemtelen beszólással. A büntetésem is ehhez mérten lesz. 

Sue kétségbeesetten próbált kiszabadulni seggfej karmai közül, szemében rémület ült amit még így, szinte vak sötétségben is tökéletesen ki tudtam venni. Abban is biztos voltam hogy seggfej rajta se fog könyörülni hisz, szövetségbe lépett egy fogollyal de közel se olyan keményet mint én. 

A következő pillanatban seggfej karjai váratlanul szabadon eresztették a vékony lányt aki fürge gazella módjára azonnal több méter távolságra ugrott a férfitől és onnan figyelte tovább néma párbajunkat. Nem futamodott meg azonnal hogy mentse az irháját ami pokolian jól esett. 

- Sue, menj a szobádba! Veled majd később tárgyalok – utasította seggfej ridegen közben egy pillanatra sem megszakítva a szemkontaktust. Sue nem mozdult csupán nyelet egy hatalmasat melynek hangját még itt is hallottam. – Most! – emelte fel hangját mire Sue ijedten összerezzent majd habozás nélkül kimasírozott a helyiségből. Nem hibáztattam érte. Seggej idegei már így is pattanásig feszültek és csupán pillanatok kérdése mikor fog robbanni. 

Sue távozása után már csak csupán ketten maradtunk ami félelemmel töltött el nem is beszélve arról hogy seggfej kezében fegyver volt. Töltött fegyver amit nem félt használni tekintettel az előbbi jelentre Sue-val. 

- Alyson, Alyson, Alyson – ismételgette sajnálkozva mégis vészjósolóan a nevemet – azt hittem világos voltam a legutóbbi alkalommal. Én nem akartam hogy ilyen vége legyen de… - itt hangja elhalt a következő percben pedig már egy töltött fegyverrel néztem farkasszemet. Olyan közel volt hogy szinte bele láttam a keskeny fém csőbe. – te nem hagytál más választást – fejezte meg elfojtott hangon majd ujja a ravaszra kúszott. Összepréselt szemekkel vártam a pisztoly jellegzetes hangját ahogy kilövi a töltényt majd az elviselhetetlen fájdalmat amit a golyó okoz de hiába. A lövés csak nem akart érkezni. 

Félve pillantottam fel szempilláim alól viszont a várt kép helyett csupán sötétség tárult elém. Se a pisztolyt se seggfejt nem láttam sehol. Ennyi volt? Seggfej komolyan futni hagyott azok után hogy megkíséreltem megszökni? Itt valami nagyon bűzlik számomra. Lehet hogy az életembe fog kerülni de akkor is kiderítem. 

Megvagy! {Befejezett}Onde histórias criam vida. Descubra agora