Nem tudnám megmondani mennyi ideig görnyedtünk ott a padlót, türköt, zuhanyzót és minden mást sikálva de egy random pillanatban egyszer csak Sue felpattant és fejével az ajtó felé biccentve jelezte, végeztünk.
Undorodva dobtam el kezemből a kezem szorításától összenyomódott szivacsot majd nem törődve zsibbadt lábaimmal szinte kimenekültem a helyiségből. Sue kuncogva követett aztán a folyosón mellém csapódva együtt sétáltunk magán zárkám felé. Csodálkoztam, hogy ezúttal díszkíséret nélkül engednek a házban közlekedni de tudtam, hiába kérdeznék rá Sue-nál választ úgyse kapnék.
Éppen a lépcsőnél jártunk mikor váratlanul vidám gyerek hangok ütötték meg a fülemet melyek abszolút nem illetek egy ilyen ház profiljába. Mégis mit keresnének itt gyerekek? Hacsak seggfej másodállásban nem családapa de ezt nem nézném ki belőle. Nem azt hogy teherbe ejt egy nőt hanem azt hogy utána gondoskodik a gyerekeiről. Ő hozzá valahogy jobban illik a magára hagyom szegény nőt, gyerek tartást persze nem fizet és jó esetben évente egyszer meglátogatja őket akkor is csak ezért mert az anyjuk megparancsolta neki.
Kíváncsian megtorpantam és lenézve a földszintre figyeltem ahogy a lakásajtó nyílik és két 5-6 év körül gyerek boldogan beugrándozik rajta majd seggfej nyakába vetik magukat. Ha nem a saját szemmel láttam volna biztos nem hiszem el hogy valaki önszántából ugrik seggfej kezei közé de még azt se hogy bárki a mer mosolyogni a közelében.
Seggfej térdre ereszkedve kezdett önfeledt társalgásba a barna fürtökkel megáldott kislánnyal aki vidáman ecsetelte neki hogy szeptembertől iskolás lesz míg a kis fiú ki úgy szint barna hajjal rendelkezett a hátára ugrott közben utasítva seggfejt hogy emelje fel.
Az egész olyan családiasnak és megától értetődőnek tűnt hogy egy pillanatra elfelejtettem ki is seggfej valójában. Annyira nem illett az ő goromba, hirtelen haragú és gyűlölködő személyiségéhez ez a vidám jelenet mintha valaki egy kalap alá vette volna a tűzet és a vizet. Egyszerűen lehetetlen!
-Ryan bácsi ugye csináltál olyan finom csokis sütit? – kérdezte izgatottan a kislány mihez hamarosan a kisfiú is csatlakozott.
-Hogyne csináltam volna! A konyhában van – biccentett kedvesen a jobb oldali ajtó felé mire a 2 apróság egymást lökdösve kezdtek rohanni az említett irányba. Seggfej mosolyogva nézte ahogy a 2 apróság eltűnik az ajtó mögött majd egy szeretett teljes sóhajt hallatva ismét állásba emelkedett. Gondolom megérezhette tekintetünket magán ugyanis a következő pillanatban hirtelen felénk kapta tekintetét arcán pedig ezer érzelem futott át míg meg nem állapodott a meglepettségnél. Tányér nagyságú szemekkel vizslatott minket a lépcső aljáról vagyis inkább csak engem, szerintem Sue már ismerte ezt az oldalát mivel közel se lepődött meg annyira a gyerekek itt létén mint én. Farkas szem küzdelmet vívva meredtünk egymásra, úgy tűnt seggfej nem akarja útnak ereszteni tekintetem mintha csak így akarna meggyőzni, az előbb nem láttam semmit, mindez csak a képzeletem szüleménye volt. De engem közel se lehet ilyen könnyen hipnotizálni.
Sue óvatosan megérintette karom ezzel elérve hogy elszakítsam pillantásom seggfej-étől. Egy biccentéssel jelezte hogy ideje tovább mennünk én pedig nem ellenkeztem. Félő volt, hogyha tovább maradok seggfej ide jön és megpróbálja megbeszélni velem a dolgot vagy rosszabb esetben fenyegetéssel elérni hogy befogjam a számat ami persze nem jönne neki össze viszont nekem még emésztenem kell a dolgot így örültem hogy Sue elrángatott onnan.
Szinte menekültem a szobába ami kissé abszurd volt hisz tulajdonképpen a saját cellámba sétáltam be önszántamból. Sose hittem volna hogy egyszer befelé fogok menekülni az ajtón és nem kifelé.
Sue ezután egy szerény integetéssel magamra hagyott viszont magányom nem tartott sokáig mivel rá néhány percre egy feldúlt seggfej rontott be a szobámba. Bevágta maga után az ajtót majd bármiféle körítés nélkül letámadott szavaival
-Megtudom magyarázni! – közölte határozottan de kérdéses volt hogy ezzel engem vagy inkább magát akarja meggyőzni. Mindeneste én kényelembe helyeztem magam a széken majd várakozóan seggfejre pillantottam – Ez nem az aminek látszik– folytatta de már közel se volt olyan magabiztos mint mikor becaplatott a szobámba. Egy felhúzott szemöldökkel feleltem szavaira de továbbra se fűztem hozzá semmit. Őszintén érdekelt mit akar kihozni ebből. Mikor aztán percekig csak tarkóját vakargatta végül mégis közbe szóltam.
-Hát akkor mi? – dőltem hátra a széken egy mindentudó vigyorral mire seggfej ingerülten felhorkant. Alyson 1, Seggfej 0.
KAMU SEDANG MEMBACA
Megvagy! {Befejezett}
RomansaNémán állt ott a földön fekvő élettelen testet figyelve, kezében ott csillogott a gyilkos fegyver mely alig pár perce egy ember életét oltotta ki. A városban néma csend uralkodott, még a közeli autópályáról se szűrődött be a járművek motorzúgásnak h...
