Megvagy! {Befejezett}

12.rész: "Édes"

Leveses srác csak 2 óra múlva tért vissza hogy elvigye az üres tálcát ezzel remek alkalmat kínálva nekem arra hogy sarokba szorítsam és beszédre kényszerítsem. Belekezd egy mondatba, felcsigázza az érdeklődésem aztán nem fejezi be csupán kirohan a szobából ezzel engem ott hagyva számtalan kérdőjellel a fejemben. Rohadtul elegem van már abból hogy valami nagy folyik az orrom előtt mégse látok belőle semmit mert be vagyok zárva ebbe a lepra telepre. Válaszokat akarok és nem csak kétértelmű bölcsességeket melyeket leveses srác szokott adni nekem felelet képen. Oké, elismerem, én is szoktam alkalmazni ezt a „válaszolok de közben mégse mondok semmit” módszert mikor valaki olyat kérdez ami nem tartozik rá de bunkóság volna neki ezt mondani de ez ügyben úgy érezem nekem több közöm van a dolgokhoz mint hiszem és szeretném tudni mibe keveredtem bele már megint. 

Éppen ezek miatt ahogy megláttam leveses srác alakját az ajtóban azonnal felpattantam és már kezdtem volna bele a fejembe megírt monológba ám seggfej felbukkanásával belém fojtott minden szót. Áhh szóval visszajött pedig erősen reméltem hogy út közben elüti egy kamion vagy valami. Tudom, ostobaság volt ebben reménykedni de annyira gyűlölöm ezt az embert hogy, ha nem hal meg magától akkor segítek neki. Te jó ég. Még magam is meglepődök milyen kegyetlen tudok lenni. Jobb lesz visszafognom magam mielőtt még olyanná válok mint seggfej. 

Az említett kikerülve az ajtóban szobrozó srácot lesajnáló mosollyal az arcán elém lépett majd hanyagul egy vödröt és egy szivacsot dobott elém. Elmélázva néztem a földön heverő takarítószerekre közben azon agyalva minek hozta ezeket seggfej mert ha azt várja tőlem hogy kitakarítsam ezt a patkány ketrecet lenyomom a torkán azt a szivacsot. 

-Ez meg mi? – kérdeztem közben sokat mondón a földön heverő tárgyakra mutogatva. Seggfej villantott egy vigyort melyből tudtam, ez is része tervének melynek célja az én őrületbe kergetésem. Hát, igazán bocsi seggfejkém de ez nem fog összejönni. 

-Ha már itt vagy tedd magad hasznossá. 2 óra múlva fontos vendéget várunk és le kell őt nyűgöznöm szóval a háznak ragyognia kell. A te feladatod a fürdőszoba kitakarítása lesz – magyarázta színtelen hangon de arca elárulta mennyire élvezi hogy csicskáztathat engem. Csupán azt nem tudja szegényke hogy engem nem lehet csicskáztatni. 

-Nem – mondtam határozottan mire seggfej jóízűen felnevetett. Nem érettem ezen mi nevetni való van de betudtam annak hogy seggfej minden bizonnyal drog hatása alatt áll esetleg ilyen fura személyiség. 

-Ohh, édesem – kezdte mézes mázos hangon mire kedvem támadt behúzni neki egyet csak úgy, hogy érezze a törődést. Mégis hogy jön ő ahhoz hogy édesemnek szólítson?! A „ribit” még eltűröm hisz én is seggfejnek hívom a háta mögött de hogy édes…ez túl megy minden határon. – Ez nem kérés volt hanem parancs – közölte ridegen majd intett az ajtóban toporgó srácnak ki bólintva egyet kilépett a szobából aztán fél perc elteltével visszajött 2 hústoronnyal a nyomában. Ohh, díszkíséretet is kapok. Már kezdem megszokni hogy sehova se mehetek a saját lábamon, mindig ez a 2 monszun rángat összevissza. 

-El vagy tévedve szépfiú – fordultam seggfej felé ezzel világossá téve hogy szavaim neki szólnak. Ha már én édes vagyok akkor ő szépfiú. Ettől függetlenül még ugyanúgy undorodom tőle de nehogy már azt higgye egy szó nélkül fogom tűrni hogy leédesez! – Fogoly vagyok nem pedig cseléd – kértem ki magamnak csípőre tett kézzel ezzel nyomatékot adva szavaimnak. Seggfej intett egyet kezével mire a 2 hústorony megtorpant mintha csak kővé dermedtek volna a szobára pedig hirtelen halálos csend borult. Ahogy mondani szokták: még a tücsök ciripelését is hallani lehetett esetünkben a szekrény mélyében lakó egerek motoszkálását. Tényleg, vajon seggfej tud róluk? Lehet meg kellene neki mutatni őket mondjuk miközben alszik csak hogy lássa milyen jó humorral áldott meg a soros. Seggfej kezei melyek teste mellett lógtak ökölbe szorultak arca pedig fokozatosan váltott halvány barnából tűz vörösre. Pont úgy festett mint egy időzített bomba mi éppen robbanni készül. Abban a pillanatban még én is megijedtem, akkor már tűnt olyan jó ötletnek vissza szólni neki de a világért se szívtam volna vissza szavaimat. Jöjjön hát aminek jönnie kell…