𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

33. rész

-Csá!- borítottam fel a pokrócon ülő Liamet, aki ezután bosszús arckifejezéssel nézett rám
-Ne durcizz, hoztam kaját- lóbáltam meg a kezembe lévő táskát, mire felderült az arca. Elnevettem magam gyerekes reakcióját látva, majd letelepedtem mellé a pokrócra. Elkeztem kipakolni a cuccokat a táskámból, ameddig az az idióta kavicsokkal dobált. Egy idő után már meg sem próbáltam kitérni előlük, de azért kicsit sem kedvesen figyelmeztettem, hogy ha holnapra egy lila foltom is lesz, hozzávágom a kurva vastag töri tankönyvemet. Erre persze egyből abbahagyta korábbi tevékenységét ugyanis tisztába volt azzal, hogy az ilyen igéreteimet mindig betartom. Mikor végeztem a dolgok előpakolásával várakozóan néztem Liamre

-Mivan?- nézett rám értetlenűl

-Annyira aranyos vagy Liam, de ne aggódj nem volt fáradtság- jegyeztem meg szarkasztikusan

-Ennyit igazán megérdemlek- húzta ki magát büszkén, mire megfogtam a legközelebbi dolgot ami a közelembe volt -ami ez esetbe egy muffin volt- és hozzávágtam a kielégűlt fejéhez. Örömmel néztem végig ahogy a muffin az arcán landol és végigfolyik rajta. Dühösen prüszkölt egyet, majd ő is egy sütiért nyúlt és hozzám vágta

-Hé! Tudod mennyit szenvedtem vele?- kértem ki magamnak

-Ugyan már Audi. Mindketten tudjuk, hogy utálsz sütni és ezt csak a boltba vetted- forgatta meg a szemét

-Úgy utállak- duzzogtam

-Tudom- vigyorgott rám

- Köcsög vagy, pedig figyeld mit hoztam neked- vettem elő a zsebemből és nyújtottam át neki egy ezüst, nehol vörös denevér medált. Értetlenkedve pislogott rám
-Szerencset hoz a Jesses ügyhöz- magyaráztam neki

-Szerencsét? Geci reggel akkora szarba léptem hogy majdnem elcsúsztam rajta. Ha az nem hozott szerencsét akkor ez sem fog- utasította el. Egy kisebb csönd állt be kettőnk közé, majd egyszerre tőrt ki belőlünk a nevetés.

-Akkor azért volt ma olyan kurva büdös a közeledbe. Azt hittem, hogy csak nem zuhanyoztál úgy egy éve- nevettem

-Kussolsz, annyira nem volt borzalmas

-De az volt- vihogtam
-De na komolyan, utána olvastam és a vörös denevér szerencsét hoz- folytattam nevetéstől görcsölő hassal.

-Nem hiszek az ilyenekbe- ráncolta a szemöldökét

-Akkor csak azért fogadd el mert jól néz ki- rántottam meg a vállam és az ölébe dobtam az említett tárgyat. A kezébe vette és kisebb tanulmányozás után elmosolyodott.

-Köszönöm

-Most pedig zabáljunk mert rohadt éhes vagyok- jelentettem ki és egy keksz után nyultam. Liam felnevetett és ő is egy sütiért nyúlt

-Amúgy menjünk már el bulizni valamikor- vetettem fel

-Benne vagyok. Úgyis lesz pénteken egy házibuli Johnnál

-Az zsír. Előtte gyere már át és készüljünk el együtt- mondtam mire fintorogni kezdett

-Audi lehet, hogy most elszomorítalak, de én nem lány vagyok

-Ne csináld már, öltözzünk már össze- noszogattam, de látszólag nem győzte meg
-Fifázhatsz ameddig vársz rám, na- vetettem be az adu-ászt ami megtette a várt hatást és Liam kellettlenűl bólintott egyett. Mosolyogva elkönyvveltem ezt egy sikernek.

-Most lehet utálni fogsz Audrey, de nekem fél óra múlva mennem kell- nézett rám bűntudattal a szemében

-Mi, miért? Csak most jöttünk