𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

24. rész

-Ez esküszöm aranyos- mutattam rá egy pulcsira

-És én nem vagyok az?- háborodott fel, de nem hagyott szóhoz jutni
-Inkább ne válaszolj!- legyintett, mire elnevettem magam. Tekintetét az arcomon tartotta ameddig kinevettem magam, a szájat pedig széles mosolyra húzta. El sem tudom mondani mennyire jól nézett ki. Mikor úgy éreztem, hogy már nincs nevetési ingerem, ötletelni kezdtem

-Anyukád mit szeret csinálni? Mondjuk ha szereti a teát akkor valami különleges teakészlet kéne neki. Ha olvasni szeret csak egy random könyvnek is örűlni fog, de így ha nem mondasz semmit róla nehéz segíteni- fordúltam a fiú felé

-Hát nem is tudom. A munka fontos neki, meg állítólag én is. Utazni is szeret, a virágokat is meg ilyenek- rántotta meg a vállat

-Virágot nem nagyon lehet, mert nem hiszem, hogy túlélné az utat. A munka fontos? Azzal foglalkozik majdnem egész nap, meg amúgy is. Mit adhatnál neki, plusz munkaidőt? Szóval ez is kilőve. Te vagy még neki fontos, szóval kitaláltam a tökéletes megoldást és mindenki jól jár vele. Legalábbis én biztos

-Mi a nagy ötlet?- forgatta meg a szemét.

-Betuszkolunk egy dobozba, rakok rá egy masnit és kidíszítem. Leragasztom és feladlak a postán. Ő örülhet neked, én pedig megszabadulhatok tőled- vigyorodtam el. Ezt jól kiterveltem

-Au- tette a szivére a kezét, de a szeme sarkában lévő nevetőráncok elárulták.

-Mondj ennél jobbat!- rántottam meg a vállam

-Szerintem amint kibontaná, vissza is csukná a dobozt

-Meg tudom érteni- bólintottam és rávigyorogtam. Szeretem húzni az agyát

-Másodjára is au

-Túl magas lapda volt, nem bírtam ki- vontam vállat hanyagul. Éppen kezdtem feladni a keresgélést, amikor megakadt a szemem valamin. Egy fehér kötött pulóver volt az amire pasztel rózsaszín betükkel volt ráírva, hogy Mother Mood. Oké, beismerem annyira nem volt egyedi, de a leírás alapján egész találó. Meg is böktem Kylet és a pulcsira mutattam

-Nem- rázta meg a fejét egyből

-Most miért?

-Mert nem fog égni miatta a pofám- tiltakozott

-Ki fogod bírni ha egyszer felveszi. Maximum letagadod. Én is mindig ezt csinálom

-Ahhh, oké igaz- adta be a derekát, majd leakasztott egy pulcsit aminek a mérete is stimmelt. A kasszához mentünk, ahol szerencsére egy ember se volt, így hamar sorra kerültünk. A kasszás lány rámosolygott Kylera, miközben a pulcsi csipogólyát szedte le. De tudjátok melyik mosolyról beszélek. Az a tipikus "bejösz nekem, add meg a számod" mosoly volt, engem meg elöntött a féltékenység. Ezaz szard le, hogy itt vagyok. Kyle elmosolyodott miközbe elnézett egy másik irányba, majd a kezét a derekamra csúsztatta és úgy vezette vissza a tekintetét az eladó csajra. Szépen, lassan. Annyira meglepődtem, hogy levegőt is elfelejtettem venni, miközbe lángcsóvák csapkodtak a testembe. A lány Kyle kezére vezette a tekintetét, ami jelenleg a derekamon pihent és elkomorodott. Ezt neked ribanc. Elnyomtam magamba egy mosolyt, majd miután fizettünk, boldogan sétáltunk ki a boltból

-Láttad, hogy levetkőztetett a szemével? Mekkora egy ribanc. Én esküszöm visszamegyek és helyrerakom

-Valaki féltékeny- vigyorodott el

-Miii? Nem is. Csak... Nem- beszéltem össze vissza, majd megvakartam a tarkómat és elnéztem egy másik irányba. Ez de gáz már

-Aham- mosolyodott el féloldalasan. FÉLOLDALASAN! Lefotózóm és beállítom háttérképnek esküszöm

-Most hova megyünk?- tereltem el a témát

-Az első szinten van egy posta is. Feladom anyunak ezt a szart aztán mehetünk

-Oké-bólintottam. A mozgólépcső használatával le is értünk az első szintre. Micsoda fitt emberek, kérem szépen.
Megint szerencsénk volt, mert itt se állt nagy sor így megint hamar sorra kerűltünk. Kyle lediktálta a szükséges adatokat és feladta a csomagot. Aláírt pár lapot, majd elmondták a tudnivalókat és tádám, már végeztünk is.

-Le kéne mosatni a kocsit. Nem gáz ugye?- fordúlt felém Kyle, miközbe kisétáltunk a plázából

-Tudod milyen régen mosattam kocsit? Utoljára oviban. Még szép, hogy nem gáz- lelkesűltem fel egyből. Fura vagyok, de én esküszöm élvezem

-Akkor jó- hallottam meg mély nevetését. Khmmm új csengőhang. Megláttam két férfit a bejárat mellett és mindketten engem néztek. Furán éreztem magam

-Kyle- böktem meg, majd lehalkítottam a hangom- Van valami az arcomon, vagy miért bámulnak?- kérdeztem összezavarodva

-Kik bámulnak?- kérdezett vissza egy kicsivel mélyebben, összehúzott szemöldökkel és nézelődni kezdett

-Az a két srác a bejáratnál- böktem feléjük

-Jól beverem a képüket aztán nézhetnek-lobbant fel valami a szemében amit nem tudtam beazonosítank. Harag? Idegesség? Ahg, az nem lehet

-Micsoda személyi testőr- biccentettem

-A helyedben megbecsülném- vezette vissza rám a tekintetét, majd rám kacsintott...

Gyerek napot tartok, két rövidebb részt is kiraktam♡ Véleményeket várokkk
________________________________________
(   -_･)ᡕᠵ᠊ᡃ່࡚ࠢ࠘ ⸝່ࠡࠣ᠊߯᠆ࠣ࠘ᡁࠣ࠘᠊᠊ࠢ࠘𐡏