𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

40. rész

-Ez mi a franc volt?- rángatott arrébb karomnál fogva Ethan, ami nem volt egy bölcs döntés tekintve, hogy az alkoholtól, alig álltam meg két lábon.

-Nyugi már, csak játszottunk. Nem történt semmi- ráztam a fejem bosszúsan. Na pont ez hiányzott még nekem

-Nem történt semmi? Komolyan Aud? Nekem nem így tűnt- teremtett le mérgesen

-Ne hívj így- kaptam rá a tekintetem, minek hatasara egy kissé megszédűltem

-Miért ne? Mert Kyleocska így hív?- nézett rám gúnyosan

-Ne. Hívj. Így- sziszegtem

-Miért csinálod ezt Audrey?- kapta el az arcom kezével.

-Ezt mindenképp itt és most kell megbeszélnünk?- rántottam ki fejem a kezéből. A hírtelen mozdulat hatására az alkohol majdnem újra napvilágot látott. Ethan mérgesen fújtatott, majd elkapta a kezem és húzni kezdett maga után a lépcsőkön felfelé. Egy üres szobát keresett, majd behúzott oda és bezárta az ajtót. Duzzogva ültem le az ágyra felkészűlve a veszekedésre, de legnagyobb meglepetésemre, lassan, lágy hangon szólalt meg

-Figyelj, tudom, hogy éreztél vagy érzel még valamit Kyle iránt.- mondta, mire köpni nyelni nem tudtam. Mi ez a nagy hangulatingadozás, eddig még mérges volt
-Tudom, hogy még nem szakadtál el tőle teljesen- nézett rám, mire elsápadtam. Francba.

-De én igen...- kezdtem el egyből mentegetőzni, de a szavamba vágott

-Hallgass végig kérlek- nézett rám, mire bólintottam
-Hagy segítsek. Engedd, hogy elfelejtessem veled Kylet, rendben? De ahhoz esélyt kell adnod nekem. Ki kell verned őt a fejedből- nézett rám szomorúan. Egy pillanatra elgondolkodtam, de az eredeti cél is ez volt, így:

-Rendben- suttogtam, mire felkapta a fejét. Gondolom nem ilyen válaszra számított.

-Tessék? -kérdezett vissza a biztonság kedvéért

-Jól hallottad. Rendben, verd ki a fejemből Kylet. Bízok benned, elengedem magam és rádbízom magam.- mondtam. Lustán elmosolyodott és bólintott
-Mi az első lépés?- nevettem el magam kótyagosan. Biztos halál másnapos leszek holnap

-Az első lépés nem más, mint...- indult meg felém mosolyogva, majd nyakamra tette a kezét és lassan megcsókolt. Kezem tarkójához vezettem és viszonoztam lágy csókját. Mellém ült az ágyon, mire egy hurtelen gondolattol vezérelve az ölébe másztam és úgy faltuk tovább egymás száját. Ráharapott alsó ajkamra, így bejutást eredményezve a számba. Megéreztem meleg nyelvét az ajkamba, amihez ösztönösen hozzáérintettem az enyémet. Felnyőgőtt és az ágyra döntött. Felém magasodva falta tovább ajkaim, miközben keze bejárta testemet. Rászorotott a combomra, mire meglepetten szívtam be a levegőt, majd kezét bevezette vékony fekete ruhám alá. Még mindig semmi különösebbet nem váltott ki belőlem, de valószínüleg az alkoholos befolyásolás miatt úgy döntöttem adok ennek egy esélyt és csak sodródok az árral. Öreg hiba volt. Tenyerével oldalamon végig szántva bevezette mutató ujját a bugyim alá, majd meghúzta és elengedte azt, ezzel egyet csattintva bőrömön. Keze hírtelen felkúszott testemen, egészen mellemig, majd megmarkolta azt. Szemeim kipattantak. Mivan? Ethan csak tovább csókolt, mintha ez mindennapi lenne, mire elengedtem magam. Lehet tényleg mindennapinak kéne lennie, csak én vagyok túl távolságtartó. Belső combom kezdte cirógatni, majd keze egyre felfelé haladt. Visszafogott lélegzettel figyeltem, mi történik. Bugyim puha anyagán keresztűl símogatni kezdett, mire a levegő bennem akadt. Tovább csókolt szó nélkűl, majd hírtelen egy anyaggal lejjebb vándorolt, így keze már a csipkés anyag alatt volt és így folytatta tevékenység. Nem kérdezett semmit. Nem kérdezte akarom-e vagy jó-e, csak csinálta. De nem állítottam le. Leginkább azt mondanám, hogy az alkohol miatt, de az is lehet, hogy csak kíváncsi voltam, így belementem. Egy pillanatra elszakadva tőle, megszabadítottam felső testét az ingjétől és az ágy mellé dobtam, majd Ethan újra az ajkamra tapadt. Ruhám hátúl kicipzározta, majd könnyedén lehúzta rólam. Erősen a mellemre markolt, ami miatt kellemetlenül éreztem magam. Elszakadt számtól, majd nadrágja zsebébe nyúlt és kihúzott belőle egy kis csomagot. Egy óvszert. A felismerés villámként csapott belém

-Várj!- szólaltam meg hirtelen, mire rám kapta a fejét

-Igen?

-Ez nem korai még?- kérdeztem és zavaromba megvakartam a fejem

-Dehogy- rázta meg a fejét

-Még csak egy hónapja vagyunk együtt- mondtam

-Higyj nekem Audrey, jó lesz

-De...- kezdtem bele, de megakadtam, amikor levette nadrágjával együtt a boxerét is. Kinyitotta a csomagot, amiből kihúzta a csúszós gumit és felhúzta azt. Meg sem mertem szólalni. Megragadta a bugyim és kérdés nélkül megfosztott tőle, mire egyből odakaptam a kezem. Szégyenlős voltam.

-Ugyan már Audrey, ha el akarod felejteni Kylet ez a módja!- vigyorgott rám, majd combom megragadva közelebb húzott magához, mire egy kis sikoly hagyta el a számat.
-A pasid vagyok- nyomott egy puszit az arcomra, majd megéreztem férfiassága végét az ágyékomhoz érinteni.
-Jó lesz- kacsintott rám

-ígéred?-kérdeztem és a hangom megremegett. Tudtam, hogy túl kell esnem rajta, de korai, túl korai

-Igen, és amúgy is mit tudhat Kyle amit én nem? Ha ő megdughatott én miért ne tehetném?- kérdezte, mire időm se volt valászolni és felvilágosítani, hogy szűz vagyok, egy nagy lökést éreztem magamon és nőiességem felől lüktető fájdalmat. Hírtelen felsikítottam. Mi a fasz?!

-Shhh- csitított Ethan
-Semmi baj- mondta és újra lökött rajtam egyett. Mi a picsa? Mi most...? Te jó ég! Elakadt a lélegzetem. A fájdalom átjárta a testem

-Lassítanál kérlek?- suttogtam és éreztem ahogy egy könnycseppem kigördűl szemem sarkából

-Mindjárt megszokod- mondta. Hittem neki, végülis lehet már itt volt az ideje és végülis valamikor meg kellett történnie, de mégsem éreztem ezt helyesnek. Ethan nyakamra tapadva ajkaival mozgott felettem. Igaza volt, egy idő után egyhűlt a fájdalom és egy egészen kellemes érzéssel kezdett vegyűlni. Ethan gyorsabban kerdett mozogni és a torkomra markolt. Mi a franc?

-Elmegyek- mondta, majd abba a pillanatba megfeszűlt és elernyedt testtel lerogyott rám. Ez aztán gyors volt. Csak szótlanul hallgattam lihegését. Kellett egy perc, hogy feldolgozzam mi történt

-Elmentél mi?- vigyorgott rám lihegve Ethan...

○●○

-Kurvára fáj a fejem- pattant ki a szemem, majd ülésbe tornáztam magam.
-Jézusom!- kaptam a fejemhez összeszorított szemekkel. Mi a szar? Ez aztán a másnaposság. Sziszegve engedtem el a halántékom, majd azonnal elhatároztam, hogy keresek valahol egy gyógyszert. Felálltam, hogy a nyitott ajtón kijussak, amikor belenyilalt a fájdalom az alsó fertájamba. Felszisszentem, majd kiküzdöttem magam az ajtón, majd a lépcsőn le indultam. A lépcső másik oldalán lévő aljánál kiszúrtam Ethan zöld szemeit, és ahogy mosolyog rám. Hírtelen eszembe jutott minden a tegnap estéről. Mondtam neki, hogy korainak érzem, de nem érdekelte. Kihasználta. Kihasználta az állapotom, és hogy részegen beletörődtem, és nem volt óvatos, erről az alsó fertájam felől érezhető nyomó fájdalom ad bizonyosságot. És nem tettem ellene semmit. Mit is tehettem volna, a világom sem tudtam, és ő ezzel teljesen tisztába volt. Élt a lehetőséggel undorító módon

-Jó reggelt szívem!-intett nekem...

________________________________________
( -_･)ᡕᠵ᠊ᡃ່࡚ࠢ࠘ ⸝່ࠡࠣ᠊߯᠆ࠣ࠘ᡁࠣ࠘᠊᠊ࠢ࠘𐡏

Eloszor is pfuj
Masodszor pedig 16+ resz
Harmadszor szeretnem elmeselni nektek, hogy rentaireni0409 megkeresett egy interju ajanlattal amire nagy orommel mondtam igent szoval ha valamelyikotoket erdekel, az oldalan megtalaljatok sok mas nagyszeru iro interjuival egyutt♡