𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

34. rész

-Végre megjöttél!- mondtam túl lelkesen Liamnek, miután szinte kitéptem a bejárati ajtót. Péntek este volt és ő, tartva magát a megbeszéltekhez átjött, hogy együtt készüljünk el a bulira. Eléggé húzta a száját még a pikniken megbeszéltek után is, de nem engedtem a dologból

-Nem volt más választásom- forgatta meg a szemét. Nem reagáltam kijelentésére, csak karon ragadtam és a szobám felé kezdtem el vonszolni. Kyle egyébként már korábban lelépett, valószínüleg ő is a buliba, mert szinte az egész suli ott lesz.

-Jézusom- nyögött fel Liam szenvedve mikor belepett a szobámba és meglátta az ágyamra kidobált cuccaim

-Nem szenved, előszedi a cuccokat!- utasítottam a fiút, aki miután belátta, hogy nincs sok esélye ellenem, tette amit mondtam és kipakolta az ágyamra a ruhákat amiket magával hozott (a parancsomra). Tűnödve álltam meg előttük, és kezdtem el tanulmányozni őket. Átfutattam a szemem az összes ruhadarabon, amíg a tekintetem megakadt egy bordó, egyszerű rövidujjún. Úgyis a lelkemre kötötte, hogy ne legyen túl sok.

-Ezt vedd fel! - utasítottam és odadobtam hozzá a ruhadarabot.
-Meg ezt is- utánoztam az előző mozdulatom, csak most nem egy polót vágtam hozzá, hanem egy fekete szakadt farmert. A srác nem ellenkezett, tudta, hogy így előbb szabadul és a fürdő felé vette az irányt. Én belevetettem magam a saját szekrényembe egy bizonyos darabot keresve, amit nem sokkal később meg is találtam. Elégedetten vettem ki a ruhadarabot a többi közul. Egy szintén bordó ruha volt. Felső részét csipke borította, ami fokozatosan tűnt el a ruha alsó része felé haladva. Apró, csillogó pontok boritották mindenhol az anyagot és egy hozzá passzoló öv felelt azért, hogy a ruha kiemelje viselője vékony derekát. Amíg a ruha teteje a testre símulva adta ki viselője alakját, a szoknya része már nem simult, csak kissé szakadtas hatást képezve omlott lefelé, egészen a comb háromnegyedéig. Gyönyörű volt, és pont tökéletes egy buliba. Nem volt se túl elegáns, se túl mindennapi. Egyszerűen tökéletes. Mivel a fiú a mosdóba volt, én is elkezdten átöltötni. Felrángattam magamra a puha anyagú ruhát. Megkerestem az egyik ezüst nyakláncom, amin kis csillagok lógtak és a nyakamba akasztottam. A fülemmel nem foglalkoztam, ugyanazok a piercingek és fülbevalók voltak benne, mint amik alapból szoktak lenni. A szekrényemhez lépve éppen a cipőt kerestem a ruhához amikor kivágodott a szobám ajtaja és belépett rajta Liam harci szettbe. Egyből felkaptam a fejem és megállapítottam, hogy jó munkát végeztem.

-Ez annyira nem rossz- vakarta meg a fejét Laim, mintha nehezére esett volna elismernie.

-Tudtam én- vigyorodtam el és kiegyenesedtem. Liam ekkor látta meg a ruhám és egy pillanatra talán levegőt is elfelejtett venni a meglepődöttségtől

-Te tudsz nőies is lenni?

-Köszi Liam, te is jól nézel ki- forgattam meg a szemem és próbáltam elnyomni a vigyorom.
-Csak még kéne rád valami- gondolkodtam el és a cuccaihoz léptem. Felkaptan egy ezüst színű nyakláncát és egy gyűrűt és a kezébe nyomtam. Ez a nyaklánc ki fogja emelni izmos mellkasát, ami a bordó anyagba jól látszodott. Nem szoktam ilyen szemmel nézni Liamra, de kurva jól nézett ki

-Mostmár mehetek játszani?- kérdezte vigyorogva, mire elnevettem magam és bólintottam. Megörülve futott a kanapéhoz. Én fejem csóválva léptem a tükrömhöz és gyorsan összedobtam egy sminket, ami bordó szemhéjből állt és egy szintén bordó rúzsból. Lehet soknak hangzik, de az össz hatás nem volt annyira dúrva. Pont jó. Hajamat hullámokba sütöttem és felvettem egy fekete magassarkút, ami az egyetlen volt amibe nem tőrtem ki a bokám. Belemosolyogtam a tükörbe és késznek nyilvánítottam magam. Átléptem a szobám küszöbét és lerobogtam a lent játszó Liamhez