𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

42. rész

-De menő ez miért forog?- botorkáltam oda egy vázához és felkaptam, hogy tanulmányozhassam. A nappaliba voltunk Liammel és az óra már jóval éjfél után volt.

-Audi, nem forog a vázá- rázta meg a fejét Liam és elvette tőlem a tárgyat

-De hát láttam- kaptam rá a tekintetem
-Jé, te is forogsz- nevettem fel kótyagosan

-Senki nem forog Audi csak berugtál- kuncogott fel Liam

-Még szerencse- biccentettem. Nagyon lassan beszéltem ügyelve arra nyelvem nehogy összeakadjon.
-Innunk kéne még valamit- csillant fel a szemem

-Nem vagyok biztos benne, hogy ez jó ötlet- nevetett fel Liam

-Kérlek- kezdtem el könyörögni neki kiskutya szemekkel

-Egy utolsót Audi és nem viccelek- mutatta fel szikorúan mutató ujját, mire nagyon komolyan bólogatni kezdtem
-Várj meg itt, még a végén összetőrsz valamit ha velem jössz

-El se moccanok- emeltem fel védekezően a kezemet, majd hrtelen megszédűltem

-Megleszel?- nevetett fel

-Perszeee- legyintettem elhúzva az e-t majd egy utolsó pillantást vetett rám és a konyha felé indult. Nevetgélve toporogtam a nappalink közepén tartva magam az ígéretemhez, hogy el se moccanok, de ez nagyon hamar bizonyult unalmasnak. Ekkor kiszúrtam Kylet a tömegbe. Kyle... Rég láttam már, mostanába kerül engem. Elhatároztam, hogy odamegyek hozzá. Botorkálva megindultam felé, majd megtorpantam mellete. Beszélni akartam vele
-Tudom, hogy utálsz- mondtam neki. Nem vette észre, hogy mellette állok így meglepetten kaptam rám a fejét

-Aud? Szia

-Szia Kyle. Tudom hogy utálsz- ismételtem meg magam

-Te részeg vagy?- kérdezte felhúzott szemöldökkel

-Igen- bólintottam határozottan

-Az jo- biccentett

-Igen, az- biccentettem én is, majd kellemetlenül ácsorogtunk egymás mellett

-Nem utállak- szólalt meg Kyle egy kis idő elteltével

-Dehogynem- néztem rá -Tudom

-Várnak rám, menj fel és feküdj le- utasított morcosan, mintha zavarná, hogy nem hagyom békén

-Látod, tudtam

-Mit tudtál?- nézett rám értetlenül

-Hogy utálsz. Most is elküldesz. De nem megyek fel- húztam fel az orrom sértődötten, majd megcéloztam a fehér kanapét ami a nappaliba állt és rávetettem magam. Kyle puffogva jött utánám és leült mellém

-Nyilván nem foglak egyedül hagyni, full részeg vagy- forgatta meg a szemét

-Megvagyok egyedül is- rántottam meg a vállam. Kylera pillantottam, aki komor tekintettel nézett valakit a tömeg közepén. Próbáltam követni a tekintetét, de a kép összefolyt előttem. Erre inni kell. Liam úgyis hozza az után pótlást. Hűvös levegő jutott be az ablakon, mire megborzongtam.

-Fázol?- kérdezte Kyle lágyan

-Egy kicsit- vontam meg a vallam. Megéreztem hatalmas, meleg tenyerét a vállamon, amivel Kyle közelebb húzott magához, majd karjait hideg testem köré fonta. Megborzongtam

-Nem értem hogy fázhatsz, amikor ennyi alkohol van benned- kuncogott fel Kyle. Hallva kuncogását egy széles mosolyra húztam a szám...

Kyle szemszöge