𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

46. rész

Sok teendőm volt még mára, ezért türelmetlenül nézegettem az órám az üres gimnázium folyosóján állva. Az órák már réges rég végetértek, de nekem 15 perccel ezelőttre volt megbeszélve találkozom Ethannal, aki azóta se bukkant fel. Már éppen azt fontolgattam, hogy lelépek amikor megláttam a folyosó másik végen a fekete hajkoronát ahogy éppen felém közelít. Egy pillanatra megremegett a hasam a félelemtől, de utána rendeztem vonásaimat és semleges arckifejezést öltöttem fel.

-Szia drágám- ért ide hozzám az említett fiú, kinek szavai után a szőrszálaim undorodva borzongtak meg. Egy csókért akart hajolni, de elhúztam a fejem. Idegesen pillantott rám
-Mi bajod?- kérdezte flegmán, mire felvettem magabiztos arckifejezésem és belekezdtem

-Szakítok veled Ethan, ne keress, ne kövess, ne beszélj rólam, ne szólj hozzám, ne érj hosszám és még véletlenül se próbálj meg zaklatni. Ha bármelyiket megszeged ezek közül, feljelentelek szexuális erőszak vádjával, amire több bizonyítékom és tanum is van. Hagyj béken engem is és Kylet is- daráltam le neki az előre begyakorolt monológom, majd kifújva magam csak ennyit tettem hozzá:
-Szép napot Ethan!- zártam le a találkozót, amit igyekeztem rövidre zárni és kikerülve őt elindultam, ám ő utánam kiáltott

-Csak összejött annak a gyökérnek?- kérdezte indulatosan

-Igazán rendes, hogy érdeklődsz. Kyle és én egy pár vagyunk -mosolyogtam rá szarkasztikusan, majd nem foglalkozva szitkozódásával boldogan löktem ki a gimnázium ajtaját. Szememmel az általam imádott fiút kerestem, majd mikor megtaláltam kocsijának dölve rám várni, egy nagy vigyorral az arcomon léptem oda hozzá és egy csókot nyomtam a szájára. Ma is eszméletlen helyes volt. Kyle mosolyogva tűrte egy tincsem a fülem mögé, majd még egy csókért hajolt ajkaimra

-Menjünk haza- leheltem egy puszit a nyakára, mire mosolyogva biccentett, majd bepattantunk hőn imádott kocsijába és nem sokkal később, már a ház előtt parkolt le. Belépve a házba szokásosan ledobtam a cuccaimat és egyből a konyha felé indultam, hogy pótolhassam a folyadékmennyiséget a testemben

-Nem sokára benéznek Jackék- jelent meg Kyle a konyha bejáratánál az ajtónak támaszkodva

-Jackék?- kérdeztem vissza felhúzott szemöldökkel a többesszám hallatán

-Jack és Liam- rántotta meg a vállát Kyle válaszolva kérdésemre

-Nagyon jóba lettek- állapítottam meg mosolyogva, ugyanis mindkét srác kiemelkedő helyet tölt be a szívemben

-Így, hogy Liam már nem fúj rám teljesen nyitott az ilyesmikre- vonta meg a vállát Kyle, miközben a nappaliba sétáltunk és letelepedtünk a kanapéra

-Ők még nem is tudják- kerekedett el a szemem, hiszen annyira frissek voltak az események Kyle és köztem, hogy még nem volt időm beavatni Liamet.

-Szerintem miután Jack ránknyitott szex után, elég valószínűnek vették, hogy előbb utóbb összejövünk

-Ugyan már, te Kyle Willson vagy. Annyi lánnyal feküdtél már le, amennyit én összesen nem ismerek- ráztam meg a fejem hitetlenkedve

-Aud- mosolyodott el halványan és hatalmas tenyerét felcsúsztatta arcomra- te is tudod, hogy ez teljesen más volt. Nem azért feküdtünk le mert egy futókaland vagy számomra- cirógatta meg az arcom lágyan
- Amióta ismerlek nem volt senki más- nézett rám jelentőségteljesen, mire elképedtem

-Tessék?- kérdeztem vissza egyből

-Jól hallottad- biccentett Kyle vigyorogva
-Mióta ismerlek nem feküdtem le egy lánnyal se

-Hát az meg hogy lehet?- ráncoltam a homlokom, miközbe emlékképek kúsztak a szemem elé és hát valljuk be, nem igázán volt felhőtlen a viszonyunk.