𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

16. rész

Kéne valamit kezdeni ezzel az unalmas plafonnal. Rossz, hogy olyankor amikor nem tudok aludni -mint ahogy most is-, csak a teljesen unalmas fehér plafont kell néznem. Nagyot sóhajtva fordúltam az oldalamra és az órára tekintettem. Fél három. Tehát már vasárnap van. Az elmúlt pár óra játszódott le a fejembe újra és újra. Kétségbeesés, három alak majd egy negyedik, reménysugár, vér és mégtöbb vér. Végűl az villant fel amikor Kyle sebeit kezeltem le. Ahogy belemarkolt a derekamba. A hasamba újra előjöttek a pillangók, és ezért úgy utálom. Pontosan tudtam, hogy mi ez, de nagyon nem akartam. Miért mindig a toxic parasztok jönnek be? És a lefontosabb, miért pont Kyle? Sóhajtva rugtam le magamról a takarót. Valamivel le kell foglaljam magam, hogy ne gondoljak vissza a történtekre. Ajtómat kitárva léptem ki a fenti folyosóra, majd megcéloztam a lépcsőt. Lentről hangok szürődtek fel. Tehát Kyle ébren van. És nincs egyedűl?

Felhúzott szemöldökkel elindúltam lefelé a lépcsőn, bár nem voltam benne biztos, hogy mindenképp látni akarom azt ami lent tőrténik. Én sem tudom miért, de megkönnyebbűltem amikor megláttam, hogy Kyle a kanapén űlve nézi a tévét. Elmosolyodtam a fiú látványától. Egy fehér poló volt rajta és egy szürke melegítő. Egyik karját a kanapé tetején pihentette, ezzel láthatóvá téve a rajta lévő izmok sokaságát, míg a másik az ölében pihent. Nem tudtam, hogy mennyire haragszik most rám, vagy hogy egyáltalán elvisel-e ezért inkább csak a konyhába mentem. Éreztem, hogy meglepődött amikor meglátott. Nem számított rám

-Te se tudsz aludni?- hallottam meg mély hangját a nappaliból

-Nem- sóhajtottam fel, majd a kezembe a meleg tejemmel megfordúltam
-Mit nézel?- böktem a tévé felé

-Valami horrort- volt vállat majd visszafordította a tekintetét a tévére. Érdeklődve sétáltam ki a konyhából, hogy ne csak oldalról lássam a képernyőt

-Űlj már le, meg fogsz ijedni és kiönteni a tejet- hallottam meg a hangját. Nem volt túl bunkó, de a kedvestől nagyon távol állt. Helyet foglaltam a kanapén, de ügyeltem hogy véletlenűl se érjek hozzá.

Már vagy 20 perce nézhettem Kylelal a filmet. Nem történt semmi izgalmas, inkább csak együtt kritizáltuk a szereplők fejét. Éppen azt vitattuk meg, hogy ha most bemegy a szereplő a szobába akkor törtenni fog- e valami. Sehogy sem tudtam meggyőzni Kylet, hogy még nem lesz ott senki, ő makacsúl állította, hogy történni fog valami. Végűl felnevettem a tévhitén. Még túlságosan az elején vagyunk a filmnek. Mosolygó szemekkel néztem a szereplőt ahogy belép a szobába aztán... BASSZAMEG!

-ÁÁÁH JÉZUSOM!- visítottam fel a hirtelen jövő jelenettől és reflexből Kyle karjaiba vetettem magam. Khmmm égő. Azt hittem el fog tólni, de helyette csak vigyorogva nézett le rám

-Én mondtam

○●○

-Kyle, nyomd már ki a faszom ébresztőt!- kiáltottam ki a szobámból a reggeli, rekedt hangommal. A válasz erre egy nagy koppanás volt. Két lehetőség van: vagy leesett az ágyról, vagy neki baszta az ébresztőt a falnak. Valószínüleg a második. Morogva űltem fel az ágyba. Ezért most megölöm. Magamra kaptam a takarómat, kezembe vettem a telefonom, majd megdörzsőlve a szemem, Kyle szobája felé indúltam. Ha én nem alszok, ő sem. A szobájához érve kicsaptam az ajtaját és becsőrtettem rajta. A fiú a párnáját a fejére nyomva feküdt az ágyában csukott szemmel. Majdnem visszaaludt már. És itt jövök én a képbe, mert ezt nem fogom hagyni neki. Közelebb trappoltam hozzá, majd felküzdöttem magam az ágyra. A telefonomat elővéve beraktam egy jó zenét, majd nem törődve az ágyban aludni próbáló fiúval, felnyomtam a hangerőt és őrűlt módon kezdtem el ugrálni a fiún. Hamisan kiabáltam a szöveget miközbe kiugráltam az elműlt este alatt felgyülemlő feszűltséget. Hmmm, lehet ezt fogom csinálni minden reggel

-Hagyd már abba!- szólt rám rekettesen a fiú, majd megfogta a lábam. Ez mind szép és jó lett volna, de pont ugrottam volna, ezért sikeresen kihúzta alólam a lábam és ennek az lett a következménye, hogy ráestem az alvó fiúra. Nem is akárhogy. A térdem sikeresen eltalálta a középső testrészét. Fájdalmasan nyőgött fel. Upsz

-Khmmm... karma khmmm- tetettem azt, hogy köhögök miközbe felálltam

-Na várjál csak- pattantak ki a szemei, majd megragadta a karom és újra lehúzott, ezúttal maga mellé. Meglepődve pislogtam, de nem volt időm szóvá tenni ugyanis megéreztem, ujjait a csípőmön, majd mire feleszméltem őrűlt csikizésbe kezdett. Felvisítottam, miközbe próbáltam megszabadúlni a kezétől. Nevetve döntöttem hátra a fejem, de a lábammal ugyanúgy küzdöttem. Nem adom fel. Végre sikerűlt a lábaimmal eltólni a kezét, és azt hittem, hogy ezzel sikeresen megszabadúltam tőle, amikor oldalról újra megéreztem kezeit, ahogy megfogják a derekam, oldalra fordítanak és arrébb húznak. Ezek után megéreztem fedetlen mellkasát. Most álmodom? A szivem heves dobogásba kezdett. Kyle nyit felém? Konkrétán átölel? Gondolataimból Kyle szakított ki. EZ A MOCSOK BELEHARAPOTT A NYAKAMBA. Feldúltan fordúltam meg az ágyba, de ő vigyorogva kezdett kifelé menekűlni az ajtón. Jól is teszi, különben lecsaptam volna. Olyan fura Kyle ágyába feküdni. Amint felfogtam a gondolatom egyből pír kúszott az arcomra a félreértehtősége miatt. Elhesegettem a gondolatot, majd erőt véve magamon még egyszer beszívtam Kyle mentolos illatát, majd kikeltem az ágyból. Közöltem Kyleval, hogy ha nem csinál nekem reggelit kiherélem, majd nyugodt szívvel csattogtam vissza a szobámba, hogy atöltözzek és valamit kitaláljak a mai napra...

________________________________________
( -_･)ᡕᠵ᠊ᡃ່࡚ࠢ࠘ ⸝່ࠡࠣ᠊߯᠆ࠣ࠘ᡁࠣ࠘᠊᠊ࠢ࠘𐡏