37. rész

4.7K 208 101
                                    

-És mi véletlenül valami másik folyadékot öntöttünk az oldatba es akkorát robbant az a cucc, hogy azt hittem meghalunk- mesélte nekem Ethan a kocsijában ülve mi történt ma vele kémián, miközbe én szakadtam a nevetéstől. Ezt nem hiszem el.

-Kivel mással történne ilyen?- nevettem tovább. Annyira jellemző

-Na igen- mosolygott rám miközben mélyen a szemebe nézett. Csend állt be közénk és tudtam, hogy a hangulat komolyra váltott
-Gondolkodtál azon amit mondtam?- kérdezte mélyen a szemebe nézve. Elhúztam a szám

-Mire gondolsz?- játszottam a hülyét, de tudtam, hogy nem kerülhetem el a válasz adást

-Arra, hogy felvetettem, hogy próbáljuk meg együtt. Egy pártként- nézett rám és a szeme határozottan megvillant. Egy hatalmas sóhaj hagyta el az ajkamat és egy pillanatra lehúnytam a szemem. Itt az idő. Ne legyél már beszari Audrey. Fújtattam egy utolsót majd a fiú méregzöld szempárjába nézve mondtam ki a következő szavakat:

-Próbáljuk meg- mondtam. Arca egy pillanatra lefagyott majd kitörő örömmel, mosolyogva hajolt oda hozzám

-Tudtam, az én arcomnak senki nem tud ellenállni- mondta, majd ajkait az én ajkaimra tapasztotta hevesen. Meglepődtem hirtelenségétől, de amint felocsúdtam viszonoztam csókját. Ettől a csóktól szívem nem kezdett vad zakatolásba és karomon a pihék sem vágták vigyázba magukat. Hasamban a megszokott állatkert mintha kihalt volna és lélegzetvételem sem gyorsult fel. Ethan kitartóan és hevesen falta az ajkam, nyelvét folyton áterőszakolta az én számba mire én próbáltam tartani a tempót. Rózsaszín érzékszerve nem simogatta olyan kellemesen az enyémet mint Kyleé. Levegőhiányba elszakadt tőlem, majd egy hatalmas vigyort villantott rám. Össze voltam zavarodva. Próbáltam a lehető legjobban viszonozni mosolyát, majd elkaptam a tekintetem. Mi a franc?

-Hazaviszlek- vigyorgott rám

-Rendben- biccentettem, majd arcom a kocsi hideg ablakának nyomtam. Nem kellett sokat utazzunk, rövidesen meg is pillantottam Kyleék házát. Ethan leparkolt a ház előtt, majd odahajolt hozzám, hogy még egy puszit nyomhasson kiszáradt ajkaimra. Intettem neki egyet majd sietősen kipattantam a gépjárműből és becsörtettem a házba vissza sem nézve. Becsaptam magam mögött a bejárati ajtót, majd hátam nekivetve lecsúsztam a földre és a tenyerembe temettem az arcom. Ez mégis mi volt? Rossz döntést hoztam volna? Megbántam? Nem szabadott volna megtennem? Tudom, hogy azért teszem, hogy elfelejtsem Kylet, de megéri? Gondterhelten nyúltam a zsebemhez, hogy kihalásszam belőle a telefonom. Feloldottam a képernyőt, majd egyből Liam számát kezdtem el tárcsázni. Ameddig kicsengett én felvánszorogtam a szobámba.

-Audi?- szólt bele Liam a telefonba

-Liam, hatalmas hülyeséget csináltam- támadtam le

-Mi történt? -kerdezte feszülten

-Igent mondtam Ethannak, aki erre megcsókolt, de borzalmas volt. Nem éreztem semmi hasonlót, mint Kylenál

-Jajj Audim, ne aggódj rendben? Még nem hangolódtatok egymásra, még nem szoktad meg és még nem viszonyúlsz úgy hozzá, de hidd el nekem ez ki fog alakúlni, csak adj neki esélyt és időt. Ne zárkózz el tőle- próbált nyugtatni

-De nem érted, borzalmas volt

-Az első csókok általába azok, még nincs egymásra hangolódva a testbeszédetek- okoskodott, de nem nyugtatott meg. Úgy éreztem nem érti mit próbálok mondani neki ezért nem is feszegettem tovább a témát

-Ahj, rendben köszönöm Liam, nem is tudom mit kezdenék nélküled- mosolyodtam el. Azért hálás vagyok neki, hogy ennyire foglalkozik velem

-Természetes. Kyle hogy fogadta?

-Mit? Hogy Ethan meg én együtt vagyunk?- kérdeztem, majd nyitottam a szám, hogy elmondjam neki, hogy még nem is tud róla, mikor egy hang megelőzött:

-Tessék?!?!- jött egy hirtelen kiállítás a szobám ajtajából, mire odakaptam a fejem. Az ajtóban egy hitetlenkedő és dühös Kyle állt meredve rám.

-Kyle- hökkentem meg. Basszus.

-Te és Ethan...?- nézett rám teljesen elképedve. Liamet kinyomva dobtam a telefonom az ágyamra és szótlanul fordúltam a fiú felé

-Én...-akadtam el. Mit is mondhatnék?

-Együtt vagytok?- kerdezte miközbe hangja egy pillanatra megremegett

-Igen- válaszoltam egy kis szünet után, majd lehajtottam a fejem. Úgy éreztem mintha sajnálkoznom kéne, pedig kurvára nem. Ki ő, hogy magyarázkodnom kelljen? Megsemmisűlten állt előttem.

-Szereted őt?- kérdezte halkan egy kis szünet után

-Igen- hazudtam. Hiszen ez volt a cél, eltávolódni tőle. Arcvonásait elöntötte a düh

-Nem is tudom mit vártam tőled- köpte a szavakat nekem, majd felvette a poker arcát. Közöny. Ennyit tudtam még leolvasni róla, majd becsapva az ajtót elhagyta a szobámat...

○●○

-Az ébresztőm visítva adta tudtomra, hogy ideje felkellni, mire egy kúrta káromkodás hagyta el a számat. Nyűgösen kimásztam az ágyból és kinyomtam a riasztást. Egy hatalmasat ásítottam, majd megdörzsöltem a szemem. Úgy éreztem magam, mint egy élőhalott. A tükrömbe kukkantva megijedtem karikáimtól, így sűrgősen kezdenem kellett velük valamit. Neszesszerem felkapva a fürdőbe siettem, ahol egyből egy jó hideg arcmosással kezdtem. Mikor láttam, hogy ez sem segített a helyzeten, korrektorom segítségével próbáltam csodát tenni. Tökéletes ugyan nem lett, de lényegesen jobb lett ez tény. Feltettem egy kis szempillaspiralt, majd felkentem egy halvány rúzst. Éppen a hajam igazgattam, amikor hírtelen megcsapott egy mentolos illat, aminek a gazdáját bármikor felismerném. Kyle. Leheletét a nyakamon éreztem, mire az apró szőrszálak, amik testemet borították egyből reagáltak is. Kyle hatalmas kezéivel átkarolta a derekam így a hátam a mellhasához ért. Ledermedtem. Mit csinál? Kezeit csípőmön tarotta, ahol ujjával finoman símogatta bőröm. Megszeppenten vártam, hogy mi fog történni. Köröket írt le meleg kezével, amitől testem bizseregni kezdett, majd bugyim széléhez vezette azt, ahol egyik ujját beakasztotta a piros csipkés anyagba. Kikerekedett a szemem. Tudtam, hogy nem szabad, de elöntött a forróság. Iszonyatosan beindított. Nyakamhoz hajolt, majd végighúzta orrát a bőrfelületen, meleg lehelete kellemesen csiklandozta bőrömet. Ajkát is hozzáérintette a felülethez, majd lassú, nyálas csókokkal hintette be a területet. Elállt a lélegzetem. Testemben lángcsóvák csapkodtak, melyek minden csóknal elemésztettek.

-Kyle...- akadtam el. Nem akartam leállítani. Enyhén hátradöntöttem a fejem így könnyebben hozzáfért a nyakamhoz.
-Kyle mit csinálsz?- vettem erőt magamon

-Én?- kérdezte két csók között
-Semmit- mondta majd folytatta a tevékenységét. Egy elégedett nyőgés hagyta el ajkaimat, mire elemelte puha száját a nyakamtól és újra a fülemhez vezette, majd lassan megszólalt:

-Ha szeretnéd Ethant nem élveznéd ennyire- suttogta a fülembe, majd abbahagyta a nyakam kényeztetését. Egy utolsó csókot nyomott még a fülem mögötti érzékeny bőrterületre, és kiviharzott a fürdőszobából. Ledermedten álltam a tükör előtt, ahol fél perccel ezelőtt még a fiú kényeztette égő bőrfelületem, és próbáltam feldolgozni, hogy mi is történt...

________________________________________
( -_・)ᡕᠵ᠊ᡃ່࡚ࠢ࠘ ⸝່ࠡࠣ᠊߯᠆ࠣ࠘ᡁࠣ࠘᠊᠊ࠢ࠘𐡏

Sziasztok!
Fuu sracok 1 ev eltelt. Van itt meg egyaltalan valaki? Emlekszik meg valaki erre a tortenetre? Par napja unalombol elkezdtem elolvasni ezt a storyt az elejetol es vegul ugy dontottem hogy leulok irni. Vegig olvastam minden kommentet amit kaptam toletek es egyszeruen fantasztikusak vagytok♡ Szval majdnem 1 evvel kesobb elhoztam nektek a folytatast es remelem nem ujra ennyi ideig fog tartani a kovetkezo resz publikalasa is haha. A lenyeg hogy rengeteg motivaciot adtok sracok hogy meg a mai napig is kapom a kommenteket, ket nappal ezelott pedig masodik volt a tortenet romantikus kategoriaban. Koszonom nektek

𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜Where stories live. Discover now