𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

32. rész

-Nem tudom, mondjuk menjünk el piknikezni- vontam vállat miközbe letettem az ebédlő fehér kerek asztalára a tálcámat és letelepedtem egy székre magam mellé dobva a táskám

-És mégis honnan szedsz kaját?- húzta fel a szemöldökét Liam és utánozta a tettem

-Azt bízd rám!- kacsintottam vigyorogva

-Na, ettől féltem

-Kussolsz!- nevettem fel és rácsaptam a karjára, mire eljátszotta, hogy rohadtul fájt neki. Ez egy barom

-Adjál már szalvétát Audi- nyújtotta ki a kezét

-Ad a halál

-Hát lassan elmehetnél kaszásnak, szóóóval- nyújtotta el az ó betűt

-Akkor sincs szalvétám te fasz

-Akkor hozz- utasított

-A faszt- ellenkeztem egyből - Mi vagyok én, kutya?

-De olyan jól ülök- nyöszörgött

-Akkor ez egy nagyon szomorú pillanat lesz az életedbe- jegyeztem meg miközbe együttérzően megpaskoltam a hátát

-Audiii ne csináld ezt velem- kérlelt, mire gonoszan elvigyorodtam. Fájdalmasan felnyőgött, de nem sokkal később felcsillant a szeme

-Alkut ajánlok

-Ez kezd érdekes lenni- figyeltem fel a mondatára és még a villát is letettem, hogy figyelni tudjak. Még a végén nyársalt szemgolyó lesz a desszert

-Ha hozol szalvétát kifestheted a körmöm- sóhajtot egy hatalmasat. Már hetek óta nyúzom vele, hogy megcsinálhassam neki. Természetesen csak azért, hogy utána szivathassam azzal, hogy biztos meleg. Félreértés ne essék, semmi bajom nincs a melegekkel, sőt kicsi korom óta szeretnék egy meleg legjobb fiúbarátot. Ez csak egy belsős poén amit hosszú lenne elmesélni

-Olyanra amilyenre én akarom?- húztam fel a szemöldököm. Egy nagyon mély levegőt vett és még a szemét is lehúnyta, majd egy nagyon aprót bólintott és lemerném fogadni, hogy abba reménykedett, hogy majd nem látom meg.

-Ezaz! Rózsaszín és Hello Kittys lesz- terveltem

-Jézus atya úristen- fogta meg a fejét

-Mentem szalvétaért- álltam fel, majd még egyszer visszafordultam felé és kinyújtottam rá a nyelvem. Grimaszolt egyet ami miatt felkuncogtam, majd elsétáltam a polcig ahol a szalvéták is vannak, és kivettem párat. Visszaindultam az asztalunkhoz, amikor nekem jött valaki

-Bocsánat- mondtam, bár nem tudom miért hiszen nem az én hibám volt

-Én is bocsi- hallottam meg egy ismeretlen mély hangot. Felvezettem a tekintetem az arcára. Egy fekete hajú, zöld szemű srác állt előttem és mosolygott rám a tipikus bugyi rohasztó vigyorral. Egyáltalán nem nézett olyan jól ki, mint Kyle, de... Várj! Nincs semmi Kyle. Miért hasonlítgatom hozzá? Takarodj a fejemből Kyle. Miután ezt megbeszéltem magammal újra tanulmányozni kezdtem a srácot. Ránézésre lehet látni, hogy ő is a menőnek számít. Volt valami veszélyes a tekintetében, azért éjszaka egy sötét utcába kettesben nem lennék túl nyugodt, de gonoszság sem áradt belőle. Érdekes.

-Amúgy Ethan vagyok- mosolygott, de láttam hogy titokba végigmért

-Audrey- biccentettem- és amúgy a szemem itt van- mutattam meg neki a két ujjammal

-Az én szemem tudod hol van?- húzta perverz mosolyra a száját

-Kitalálom- forgattam meg a szemem. Kyleval lakom, hozza vagyok szokva az ilyen "megjegyzésekhez"

-A fenekeden- kacsintott. Hát öcsisajt. Ez nem jött be

-És az én lábam tudod hol van?- vettem fel egy perverz mosolyt mire mégnagyobb mosolyra húzta a száját

-Na hol?

-A golyódon- mosolyodtam el és éppen befejezni készültem a tervem amikor megfogta a derekam és a fülemhez hajolt.

-Azon a kezed kéne legyen- suttogta. Elöntött a méreg, de lenyeltem. Nem fogja elbaszni a napom ez a krumpli.

-Álmodban- grimaszoltam mosolyogva. De ez nem az a boldog mosoly volt, neeem ez a kurva anyád mosoly volt. Éppen nyitotta a száját, hogy mondjon valamit, amikor egy kart éreztem meg a vállamon végigsimulni. Egyből megcsapott a mentolos illat és az érintés utáni libabőrből egyből tudtam, hogy Kyle az. Várjal. Kyle kibaszottul átkarolt. Mi a szar? Mi van ma mindenkivel?

-Minden rendben Aud?- kérdezte, de továbbra is szúrosan, megfeszűlt állkapoccsal nézett Ethanra

-Minden rendbe volt ameddig meg nem jelentél- forgatta meg a szemét az említett fiú. Kyle megfeszűlt

-Csak szeretnéd- horkantottam, miközbe a fél testem még mindig Kylehoz ért. Elég nehéz volt józanul gondolkodni.

-Kyle, nem kell neki bébicsősz- bökött a fejével az irányomba miközbe lesajnálóan tekintett a fiúra. Kyle itt vissza akart szólni valamit, de semmi kedvem nem volt ezt hallgatni, így beelőztem

-Ha kéne is, az nem a te dolgod lenne- mosolyogtam angyalian

-Ezt még folytatjuk- nézett rám Ethan majd egy utolsó szúros pillantást vetett Kylera és elhagyta az ebédlőt.

-Isten ments- jegyeztem meg halkan. Hát ez elég kemény volt. Éppen Kyle felé akartam fordulni, hogy megkérdezzem, hogy ez mi volt, de a srác nem volt sehol. Meglepetten forogtam körbe, de egyik asztalnál se találtam. Érdekes érzésekkel sétáltam vissza az asztalhoz, ahol Liam hasonló arckifejezzéssel várt. Lecsaptam a szalvétát Liam elé

-Soha többet nem megyek el neked szalvétáért...

○●○

-Kyle megjöttem!- zártam be magam után a bejárati ajtót és ledobtam a táskám. Kibújva a cipőmből a nappaliba sétáltam és megláttam Jacket lejönni a lépcsőn

-Audrey- kiáltott fel boldogan amikor meglátott és iderohant hozzám, hogy megpörkethessen. Nevetve csapkodtam a hátát, hogy hagyja abba amire végűl hallgatott is

-Jössz te is játszani?- bökött meg a könyökével

-Ja nem, csak hazaugrottam lerakni a cuccaim. Liammel megyek piknikezni

-Hogy ez milyen romantikus- törölte le a képzeletbeli könnycseppeket a szeme sarkából.

-Jajj, hát nagyon- irónizáltam. Már elfogadtam a tényt, hogy Jack életem végéig Liammel fog zaklatni miközbe pontosan tudja, hogy a legjobb barátom

-Na, akkor védekezzetek, én felmentem Kylehoz kipróbálni az új frissítést- nyomott egy puszit az arcomra, majd felrohant a lépcsőn. Nevetve csóváltam a fejem. Imádom ezt a nagy gyereket...

________________________________________
( -_･)ᡕᠵ᠊ᡃ່࡚ࠢ࠘ ⸝່ࠡࠣ᠊߯᠆ࠣ࠘ᡁࠣ࠘᠊᠊ࠢ࠘𐡏