𝙽𝚘𝚠 𝙸 𝚑𝚊𝚝𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚖𝚘𝚛𝚎, 𝚋𝚞𝚝 𝙸 𝚌𝚊𝚗'𝚝 𝚕𝚘𝚟𝚎 𝚢𝚘𝚞 𝚕𝚎𝚜𝚜

11. rész

-BAZDMEG KYLE, GYERE MÁR!-ordítottam fel a fiúnak az ajtóban állva. Esküszöm többet készülődik mint egy lány

-AKKOR MEGYEK LE AMIKOR AKAROK- kiabált nekem vissza a fiú. Megütöm, esküszöm megütöm.

-KURVÁRA IDŐPONTRA MEGYÜNK- folytattam az inteligens komonikációt. Szerintem a szomszédok imádnak minket, mert biztos vagyok benne, hogy minimum a kertig kihallatszik

-AKKOR NEM LESZ TETKÓD- kiabált vissza és hallottam a hangján, hogy mosolyog. Utálom, de el sem tudjátok képzelni, hogy mennyire. Pár hét telt el azóta, hogy láttam őt a fürdőbe és azóta legnagyobb sajnalatomra be kellett ismernem magamnak, hogy a külsejéhez valóban vonzódom. Ütné el egy vonat. Változatlanúl bunkó, arrogáns, seggfej, faszparaszt és a legrosszabb, hogy mindig sikerül azt éreztetnie velem, hogy egy senki vagyok.

-Oké, mehetünk de csak mert én is akarok csináltatni-jelent meg Kyle a lépcső legallján, mire csak megforgattam a szemem és kinyitottam a bejárati ajtót. Kyle kocsija felé indúltam, majd miután kinyitotta, beültem. Megcsapta az orrom a tipikus bódító Kyle illat, amiért minden lány bolondúl, és sajnos meg tudom érteni. Megvártam ameddig ő is be űl a helyére, majd hallottam ahogy felzúg a motor és elindúltunk. Korábban megadtam Kylenak a címet, aki pont tudta is, hogy hol van szóval szerencsére nem kellett hozzászóljak. Elindúltunk...

-Irritáló vagy- szólalt meg pár perc után teljesen random

-Te meg pöcs- vontam vállat. Annyira adnám amúgy ha egy olyan félistennel kéne élnem aki jófej. De nem, az Univerzum egyre jobban gyűlöl.

-De ezen a pöcsön jár az agyad éjjel-nappal- küldött felém egy győztes pillantást. Ez a mondat alapból fura, nem hogy az ő szájából hallva.

-Álmodban- forgattam meg a szemem, majd szikorúan csak kifelé kezdtem bámulni az ablakon. Abban a pillanatban láttam meg a tetováló stúdiot, aminek nem kicsit örültem meg. Amint Kyle leparkolt, már pattantam is ki az autóból. Végre mást is éreztem, mint Kyle illatát. Olyankor nem tudok normálisan gondolkodni.

-Siess már- szóltam oda a fiúnak

-Ki vagy te, hogy megmond, hogy mit csináljak?- húzta fel flegmán a szemöldökét

-Audrey Smith- vigyorogtam

-Hah, akkor végképp nem számít- mondta, majd elindúlt a stúdióba. A torkom összeszorúlt, ezért nyeltem egyet, majd egy nagyon sóhajtva elindúltam utána. Miért érzem azt, hogy mi soha nem fogunk tudni egy helységben meglenni úgy, hogy ne sértegessük egymást? Utál, mint a szart, de a saját életét tenné könyebbé ha nem baszogatnánk egymást egész nap.
Beléptem az ajtón. Kyle már egy itt dolgozó höggyel beszélt. Közelebb mentem, hogy halljam

-Kérem ezeket töltse ki- nyújtott át pár papírt a csaj Kylenak

-Köszönöm- biccentett Kyle. Jézusom ezt jól hallottam? Ilyet is tud? Kyle kitőltötte a papírokat. Nem láttam teljesen, de asszem valami beleegyező nyilatkozat volt. Visszavitte a papírokat a csajszihoz, majd odasétált hozzám

-Ha anyádék megbasznak érte, te viszed el a balhét- morogta rám sem nézve. Szeretve érzem magam...

-Vágom- forgattam meg a szemem. Kyle elindúlt egy lépcső felé, szóval követtem. Amikor felértünk, megláttam a tipikus tetováló szobát. Egy srác a fotelben űlve telefonozott. Kyle megköszörűlte a torkát, mire a csávó felkapta a fejét.

-Áhhh bocsánat, sziasztok- pattant fel.
-Tetováltatni jöttetek igaz?

-Nem bazdmeg fürdeni. Nincs otthon melegvíz- hallottam meg egész halkan Kyle hangját, mire belerugtam a lábába. Mérgesen rámnézett, de csak leintettem. Jobbnak láttam, ha átveszem a szót.