Kereken 2 hét telt el a csodás szombati napunk óta. Mason minden napra kitalál valamit, amivel mosolyt csalhat az arcomra, amiért rendkívül hálás vagyok. Sikerült elintéznem, hogy a jövő hónapban már újra a kamerák előtt szerepelhessek az egyetem mellett a szokásos módon és beosztással. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog valami hiányozni az életemből, ha pár hónapra abbahagyom.
December 4-e van, ami azt jelenti, hogy már csak 20 nap és itt a karácsony, amit annyira imádok. Otthon Spanyolországban természetesen nem ugyanolyan mint itt, hiszen itt esni fog a hó ha szerencsém van. Viszont visszakanyarodva a mai nap eseményire, délelőtt suliba megyek, a délutánomat pedig a London Stadionban töltöm 3 órától. A Chelsea a West Ham csapatával fog megmérkőzni, ami azt jelenti, hogy Mason és Declen egymás ellen játszhatnak majd újra, Laurennel pedig együtt szurkolhatunk, azonban az ellenkező csapatoknak.
- Elmentem, majd jövök. -köszönt el Mason egy homlokpuszi kíséretében.
- Igyekezz nem lesérülni a meccs előtt. -gúnyolódtam viccesen. Még gyorsan vágott egy grimaszt és becsukta maga mögött az ajtót.
Körülbelül fél óra múlva én is útnak indultam, már a saját autómban! Tegnap kaptam engedélyt az orvosomtól, miután tüzetesen megvizsgálta a lábam. Két hét alatt rengeteget javult az említett testrészem, aminek irtózatosan örülök. A hirtelen javulás láttán rögtön megkérdezte, hogy a vitaminok mellett szedek-e valamit, amire nemleges választ adtam természetesen. "A másik ok ami ilyen gyors javulást okoz, a pszichés fejlődés. Történt esetleg változás a környezetében?" tette fel a kérdést a doki, mire beszámoltam Mason húzásáról, és az életem egyenesbe fordulásáról.
Fél 1-re értem haza, még a szerelmem előtt. Gyorsan nekiláttam a mára megbeszélt Chicken Quesadilla elkészítésének. 1 óra alatt el is készültem vele, majd csörögni kezdett a telefonom.
MY BOY🔐💞
Villant fel a képernyőn. Megtöröltem a maszatos kezem az egyik konyharuhában és a kihangosítottam a készüléket.- Szia, mi a helyzet? -szóltam bele.
- A csapattal ebédelek, és nem igazán van rá esély, hogy hazamenjek a meccs előtt. -hadarta Mason.
- Jól van, semmi gond. Akkor majd 3 körül találkozunk.
- Ugye azért hagysz a quesadillából? -érdeklődött.
- Persze, hogy hagyok! -nevettem fel. - A hűtőben fog várni rád, ne aggódj.
- Szeretlek!
- Én is szeretlek, de most menj és boldogítsd a többieket. -mondtam bíztatóan.
- Ahh oké, vigyázz magadra! -köszönt el.
- Te is! -viszonoztam, majd kinyomtam a hívást.
Kikészítettem az ebédet az asztalra, bekapcsoltam egy filmet a laptopomon, helyet foglaltam és nekiláttam az ételnek. Elég béna filmet sikerült választanom, úgyhogy 10 perc után kikapcsoltam. Ebéd után elmosogattam, és leültem pihenni.
A most jelenlévő ruhadarabok közül nehéz lenne egy patent outfitet összrakni, így a szokásos leggings+pulcsi+airfoce mellett döntöttem. A leggings sima fekete volt, a pulcsim sötétkék, a cipőm pedig fehér, kék virágokkal díszítve. Miután felöltöztem, befontam a hajam, felvittem a szokásos szempillaspirál, korrektor, szájfény kombinációt, majd a telefonom után nyúltam. Kikerestem a névjegyzékből Jasmine nevét és tárcsázni kezdtem.
- Szia Marina. -szólt a készülékbe Jaz a második csengés után.
- Szia, ugye jöttök a mai meccsre? -érdeklődtem.
- Milyen kérdés ez? Ki nem hagynánk! Főleg, hogy te is ott leszel, Summer már nagyon hiányol! -ecsetelte.
- Már én is hiányolom őt. Csak arra vigyázz nehogy ellopjam és hazavigyem. -nevettem.
- Mondanám, hogy 2 perc múlva úgyis vissza hoznád, de veled mindig olyan jó kislány.
- Summer mindig jó kislány! -erősítettem meg Jasmine elméletét.
Útközben feltárcsáztam Masont is, hogy már nemsokára ott leszek. Hamar odaértem a stadionhoz, a szokásos hátsó parkolós megoldást választottam, ahova még pont befértem. Felmentem a VIP részlegre ahol a Benham család már izgatottan várt, főleg a legkisebb tag. Summer úgy szaladt hozzám mint a szélvész, amikor meglátott az ajtóban. Azonnal felkaptam, megpörgettem, és hatalmas puszikat nyomtam a pihe-puha pofijára. Üdvözöltem Jasmine-t és Samet is egy-egy öleléssel, majd helyet foglaltunk. Olyan régen találkoztam már velük, hogy a rengeteg kimaradt pletykázást és beszélgetést azonnal elkezdtük bepótolni. Nagyon jól éreztem magam, így csak arra lettem figyelmes, hogy kivonulnak a csapatok a pályára. A Chelsea kezdő tizenegyében kapott helyet Mendy, Azpilicueta, Christensen, Rüdiger, Alonso, Jorginho, James, Kovacic, Lukaku, Havertz és Mount. A West Ham csapatában Fabianski, Cresswell, Coufal, Dawson, Ogbonna, Fornals, Bowen, Noble, Soucek, Rice és Antonio képezték a kezdőcsapatot. A szokásos éremfeldobás után a csapatkapitányok választottak, a kezdés joga pedig Declan csapatát illette. Az első félidő gyorsan lement, voltak hatalmas helyzetek, de egyenlőre gól nélküli döntetlenre állnak. A második félidő 50. percében a West Ham megszerezte a vezetést Antonio észvesztő gólja után. Az 58. percben Tuchel becserélte Chilwellt, James helyére. 2 perccel később az ellenfél is változtatott, Yarmolenko-t és Benrahma-t küldte be Moyes edző. A 75. percben Mount passzából Havertz gólt szerez, amivel egyenlít a Chelsea. 5 perccel később ismét változást eszközölnek a csapatok. A kékeknél Chalobah váltja Jorginho-t, Kovacic-ot pedig Kanté. A másik oldalon Lanzini kerül be a megsérült Bowes helyére. Summerrel a karomon néztem végig izgatottan a meccs utolsó fél óráját, és szurkoltam a szép játéknak. Közel volt a Chelsea a győzelemhez, a West Ham azonban kiválóan védekezett és kontrázott, aminek az eredménye egy békés 1-1 lett.
A VIP részleg előtt vártuk Masont, aki fél órával a mérkőzés vége után meg is jelent. Az első dolga volt egy szenvedélyes csókot nyomni a számra, amitől Jaz és Sam szája szó szerint tátva maradt.- Erről szerettem volna beszámolni nektek. -húzott Mase maga mellé.
- Várjunk csak, ti nem is tudtatok róla? -néztem felváltra Summer szüleire.
- Mégis honnan tudtuk volna? -mosolygott Sam.
- Gratulálunk fiatalok, sok boldogságot! -tárta szét a karját Jasmine, hogy megöleljen minket.
Mason éppen a maradék quesadillát ette, amikor szólt, hogy menjek oda hozzá. Felkeltem a kanapéról és odacsoszogtam, hogy leüljek mellé.
- Ezt nézd milyen képet lőttek rólad. -fordította felém a kijelzőt.
- Látod, még itt is jól nézek ki. -kacsintottam.
- A csöves szettedben. -horkantott fel Mason, mire oldalba böktem.
- Imádod a csöves szettem, tudom. -grimaszoltam, mire az ölébe húzott.
- Mindenedet imádom.
A kezeimet a nyaka köré fontam, ő pedig ugyanezt tette a derekam körül. Összeérintettük a homlokunkat, majd szépen lassan összeért a szánk is, és lassú csókokat leheltünk egymás ajkaira.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Semmi sem lehetetlen | Mason Mount ff |
Любовные романыEgy átlagos lány hétköznapinak tűnő életébe nyerhettek betekintést, és kísérhetitek végig álmai megvalósításának kanyargós útját. Barátságok, szerelmek, új helyzetek. Ezekkel mind meg kell birkóznia Marinanak, hogy azt csinálhassa amit igazán szeret...