Reggel 7 óra, csörög az ébresztőm, amit azonnal lecsapok. Még órákig tudnék szunyókálni, azonban ma Manchesterbe utazom, és előtte még a Benham családhoz is beugrok. Kis lustálkodás után csendesen kimászok az ágyból, és a konyha felé veszem az irányt. Avokadós pirítóst csinálok tükörtojással, aminek az illatára Mason is feltűnik a konyhában.
- Jó reggelt! -dörzsölgeti álmos szemeit.
- Jó reggelt. -mosolygok.
- Mit reggelizünk? -veti le magát a pulthoz.
- Én avokadós pirítóst tükörtojással. -válaszolom incselkedve.
- És velem mi lesz? -néz rám aggódó tekintettel, amit egy jóízű nevetéssel jutalmazok. Elétolok két pirítóst, majd a saját tányéromra is kettőt helyezek.
- Na ízlik? -nézek rá két harapás között.
- Isteni! Ehetnénk ezt minden reggel?
- Miért is ne. -harapok egy újabb falatot.
Miután mindketten megettük a részünket, gyorsan elmosogattam a tányérokat és berohantam a hálóba. Nem volt sok időm gondolkodni, hogy mit vegyek fel, így egy fekete pulcsi és egy fekete leggings mellett döntöttem. Egy pár fehér zoknit és a fehér air force-omat is magamra dobtam, majd a fürdőbe siettem. Fogat és arcot mostam, majd felvittem a szokásos korrektor+szempillaspirál+szájfény hármast, a hajamat kócos kontyba fogtam, és máris késznek nyilvánítottam magam. Előkotortam a kedvenc parfümöm, fújtam magamra párat, és elkezdtem bepakolni a táskámba. Felvettem a fehér téli kabátomat, a zsebébe csúsztattam a kocsikulcsomat, valamint egy sapkát is elraktam a biztonság kedvéért. Miután teljesen kész voltam, elköszöntem Masontől, a lelkére kötöttem, hogy amikor elmegy zárja be az ajtót, majd elindultam a parkolóba. Jesszus de hideg van! szólalt meg a kis hang a fejemben, mikor kiértem a lépcsőházból. Kutyafuttában beültem az autómba, elindítottam a motort, és vártam, hogy egy kicsit felmelegedjen az utastér. Szerencsére nem kellett sokat várni, pár perc múlva már indulhattam is.
Hármat kopogok az ajtón, majd egyet hátralépve várom, hogy kinyíljon a bejárat, és beinvitáljanak a melegbe.
- Marina! -lepődik meg Sam. Magához ölel, majd beenged a házba.
- Hát te? -indul meg felém Jaz hatalmas mosollyal, Summerrel a karján.
- Boldog új évet szerettem volna nektek kívánni. -veszem magamhoz a kislányt. - Ja és ellopni Summert.
- Szerintem önként és dalolva veled menne! -nevetett fel Sam.
Majdnem egy órát beszélgettünk Summer szüleivel, majd a korai indulására hivatkozva elköszöntem és a reptér felé vettem az irányt. Az autómat egy fedett parkolóban hagyom amíg távol leszek, így legalább nem fagynak be a nyílászárók ha esetleg olyan hideg lenne mire visszaérek. Szélsebesen pattanok be a taxiba, amelyik elvisz a manchesteri reptérre, ahol viszont már Jadon vesz fel.
Több, mint 2 óra út után végre az út végéhez készülődünk, így összepakolom a dolgaimat, és várok. A parkolás közelsége tökéletes, Jadon pedig már a reptér várótermében rostokol. Mikor már a mozgólépcsőn tartok lefelé, megcsörren a telefonom.
- Na merre? -kérdezi a jobb és bal oldalát kémlelve.
- Nézz fel. -nyomom ki a telefont.
Hatalmas mosoly ül az arcára, pont úgy ahogyan az enyémre is. Szorosan ölelem magamhoz a már rég nem látott barátomat.
- De jó illatod van! -jegyzi meg a pulcsimból nagyot szippantva.
- Köszönöm szépen. -bólintok vigyorogva.
- Indulhatunk? -nyújtja előre a kezét, mintha egy táncra kérne fel.
- Hogy a viharba be. -teszem a kezem az övébe.
Még gyorsan felhívom Masont, hogy minden rendben van, majd beszállunk Jadon sofőrje mögé.
20 perc múlva már az Old Trafford buszbejáratán keresztül sétáltunk az öltözők és a pálya felé. A Wolverhampton csapata még nem érkezett meg, így sikerült mindenhová benéznem a körbevezetés során. Ez a stadion egyszerűen eszméletlen és hatalmas, alig találok rá szavakat. Van még pár óránk kezdés előtt, így az ebédet is sikerül elintéznem, ami egyszerűen mennyei. A stadionba visszatérve az öltözőt vesszük célba Jadon javaslatára. Semmit sem sejtve nyitok be a helyiségbe, ahol az egész csapat egyszerre kiáltja: MEGLEPETÉS! Hirtelen nem tudom felfogni az eseményeket és csak görcsösen markolom a kilincset, de ez a folyamat csak pár másodpercig tart hála az égnek. Mikor visszatérek a valóságba, ösztönösen a mellkasomhoz kapom a kezem ijedtemben.- Jézusom! -szalad ki a számon.
- Remélem kellően meglepődtél. -helyezi a kezét a vállamra Jadon.
- Innen kellett volna látnod az arcát! -kiált fel a nevetéstől fuldokolva Lingard.
- Jaj csak meg ne fulladj Jesse... -gúnyolódok.
- Hát ez, minden fuldoklást megért! -törli meg könnyes szemeit.
- Én nem tudom mit kéne mondanom, komolyan. -nézek végig a srácokon kicsit zavarban.
- Üdv itthon! -indul meg felém Pogba szélesre tárt karokkal.
- Köszönöm! -viszonzom az ölelését, majd a többiek is becsatlakoznak.
- Sokat hallottunk már rólad, úgyhogy hegyi beszédet sem kell tartanod magadról ha nem szeretnél. -szólal meg Greenwood, amit egy bólintással veszek tudomásul.
- Ja és elintéztük, hogy a kispadhoz közel kapj helyet, oda ami még nem a lelátó része. - teszi hozzá Varane.
- Szuperek vagytok srácok! -teszem össze az állam alatt a kezeimet, ezzel is nyomatékosítva a szavaimat.
Pár óra múlva már a helyemen várom, hogy a csapatok kivonuljanak a gyepre. A vörös ördögök kezdő felállásában nincsen semmi meglepő. A kapuban a spanyol De Gea áll, a védősort a már jól összeszokott Wan-Bissaka, Varane, Maguire, Shaw négyes képezi, a középpályán Pogba, Fred és McTominay kapnak helyet, míg a gyors támadásért Greenwood, Fernandes és Ronaldo lesznek felelősek. Halkan megjegyezném, hogy Fred játszatásával egyáltalán nem értek egyet, de Solskjear rendíthetetlen a brazilt illetően.
A Wolverhampton sem restelkedett összerakni a legerősebb csapát, ahol a védők szerepét Coady a csapatkapitány, Kilman és Saiss vették fel, a középpályát 3 portugál, Neves, Semedo és Moutinho, valamint egy brazil, Marcal képezte, valamint a csatársorban Trincao, Jiménez és Hee-Chan kapott helyet. Őszinte leszek, nem lesz könnyű nyerni, de a csapat lelkére kötöttem, hogy hazai környezetben triplán oda kell tenniük magukat.
YOU ARE READING
Semmi sem lehetetlen | Mason Mount ff |
RomanceEgy átlagos lány hétköznapinak tűnő életébe nyerhettek betekintést, és kísérhetitek végig álmai megvalósításának kanyargós útját. Barátságok, szerelmek, új helyzetek. Ezekkel mind meg kell birkóznia Marinanak, hogy azt csinálhassa amit igazán szeret...