-Már 3 hónap eltelt, de még mindig képtelen vagyok döntést hozni! -aggodalmaskodtam Adriana ölébe hajtva a fejem.
- Marina, figyelj rám! Ez teljesen normális. Egy totálisan új helyzetet tártak eléd, amitől megváltozhat az egész életed. Persze, hogy aggódsz és döntésképtelen vagy.
Na ez az... egy teljesen új helyzet... csengett a fejemben.
- De ha már itt tartunk, szerintem Hugo is szívesen segít. -nézett le rám Adriana.
- Ezzel csak egy baj van... még nem mondtam el neki. -néztem a fölém tornyosuló barátnőmre, aki hirtelen olyan mérges szemekkel nézett le rám, hogy azonnal felpattantam és törökülésbe vágtam magam az ágyon.
- Hogy micsoda? -menydörgött értetlenül.
- Azért ha egy mód van rá ne ölj meg kérlek!
- Ó dehogyisnem! Marina, 5 hónapja, az az 1 hónap híján fél éve együtt vagytok, és nem voltál képes elmondani neki, hogy milyen ajánlatot kaptál? Mégis miért? -nézett rám összeszűkült szemekkel.
- El akartam mondani már többször is, de féltem... -feleltem meghunyászkodva.
- Mégis mi a bánattól félsz? Nem fog elégetni!
- Igen tudom, de ez kihatással lehet a kapcsolatunkra.
- Szóval már döntöttél. -mosolyodott el a másodpercekkel ezelőtt még gyilkos nézéssel rendelkező legjobb barátnőm.
- Tessék? -kérdeztem értetlenül.
- El akarsz menni.
- Én ezt nem mondtam, mégis honnan veszed? -értetlenkedtem.
- Ugyan szívem, nézz magadra. Mindened arról árulkodik, hogy máshová vágysz. -mondta.
- Túl jól ismersz Adriana, túl jól. Ugye nem haragszol? -néztem rá kiskutya szemekkel, remélve a legjobbakat.
- Jesszusom dehogyis! Ez eszedbe se jusson egy másodpercre sem! Én lennék a legboldogabb ha sikerülne amire oly régóta vágsz drágám! -ölelt magához.
Belefúrtam az arcom a pulcsijába, és percekig öleltük egymást. Ebben a hosszú pár percben éreztem, hogy biztonságban vagyok, és temérdek szeretet vesz körül. Adriana egyszerűen megnyugtat. Nem számít milyen rendkívüli helyzet áll fenn, ő az a személy aki képes pillanatok alatt lenyugtatni. A csendet végül ő törte meg. Az arcomat két kézzel az ő arca elé emelte, és azt mondta:
- Beszélned kell erről Hugonak és arról is, hogy mit szeretnél. Nem titkolhatod tovább Marina, itt az ideje beszélni.
- Várhatok vele még holnapig? -kérdeztem reménykedve.
- Persze. Ma este szedd össze a gondolataidat, és holnap beszélj vele, de lehetőleg csak ketten legyetek.
- Szeretlek Adriana! -ugrottam a nyakába, és azzal a lendülettel felborultunk az ágyon. Hangos nevetésben törtünk ki, amit a barátnőm telefonja szakított meg. Az anyukája hívta, ideje volt hazamennie. Kikísértem és elköszöntünk egymástól.
Egy kellemes, forró zuhany után egy törölközővel a testem körül lehuppantam az ágyam szélére.
Na most mégis mi a fenéhez kezdjek?
VOUS LISEZ
Semmi sem lehetetlen | Mason Mount ff |
Roman d'amourEgy átlagos lány hétköznapinak tűnő életébe nyerhettek betekintést, és kísérhetitek végig álmai megvalósításának kanyargós útját. Barátságok, szerelmek, új helyzetek. Ezekkel mind meg kell birkóznia Marinanak, hogy azt csinálhassa amit igazán szeret...