1-(1-fenilciklohexil)piperidin
A fenciklidin vagy fenilciklidin (a fenilciklohexilpiperidin összevont formája), rövidítése PCP a múltban fájdalomcsillapításra használt diszociatív drog hatásokkal. Közismert neve angel dust (angyalpor), de ezen kívül több megnevezése is ismeretes, mint például Wet, Rocket Fuel, Ashy Larry, Shermans Tank.
A hátamon vagyok. Vagy talán térgyre rogytam. Magam sem tudom. Hallom, hogy valaki szólogat. Nem jutnak el az agyamig a szavak. Némán bámulom a plafont.
-Elnézest uram, fel kell vennem a vallomását.- hallottam a távolból, de mintha egy üvegfalon keresztül beszélnének hozzám. Én voltam a hal az akváriumba.
-Sokkot kapott. Vigyük be a kórházba.
-Ne nyúljanak hozzám!- kaptam ki a karom a nő szorításából.- Miért fogdos? A barátnőm akar lenni vagy a kurvám?- sziszegtem idegbetegen. Egy tapottat sem fogok innen mozdulni. A két mentős nő idegesen egymásra nézett.
-Uram, kérem nyugodjon meg!- mondta az egyikük lassan.
-Nem nyugszom meg. És nem vagyok uram.
-Rendben van. Mi a neved?
-Attila.
-Milyen kapcsolatban állsz az elhúnytal?
-Ő volt a legjobb barátom.- szinte némán ejtettem ki a szavakat. Nem hittem el, hogy ez történik velem.
~
-Nem tarthatnak itt örökre!- túrtam bele a hajamba idegesen.
-Majd elengedjük, ha összeszed legalább 1 értelmes választ a kérdéseimre.- mondta a rendőr szigorúan.
-Már meghalt. Ezen senki se tud változtatni.
-Szeretnénk tudni hogy történt. Szeretnénk, megtalálni a hibást.
-A hibást? Túladagolta magát, az istenért!- ordítottam kétségbeesettem. Látni akartam az arcát. Meg akartam találni a helyemet. De minden elhalványult.
-Ez nem ilyen egyszerű. Tudtad, hogy valaki zsarolja?- összezavarodva pillantottam a férfira.
-Tessék?
-Talán mégsem voltatok annyira jóban, mint, ahogy azt gondoltad.- ingatta a fejét.
-Nincs joga ilyeneket mondani. Semmit sem tud rólam, vagy akár Deshről.
-Úgy érted Attiláról.
-Ez is csak azt bizonyítja, hogy mennyire nem ismerte őt. Utálta, ha Atinak hívják.
-Csak információt szeretnék. Segíts megérteni a helyzetet!
-Tudja mit?- kezdett elegem lenni. Dühös voltam. Árulásnak éreztem, amit tett.- igaza van. Semmiről nem tudtam. Nem tudtam, hogy gondjai vannak. Nem tudtam, hogy drogozik, csak, hogy elnyomja a fájdalmát. A szeretetem sosem volt neki elég. Mikor beléptem a szobába mindent belepett az angyalpor. Angyalpor, mindenhol körülöttem. Szóval igaza van, lehet, tényleg nem ismertem annyira. De akkor minek hallgat ki?- kezdtem elveszteni az eszemet. Csak csendben akartam gyászolni. Gyászolni és nem értelmetlen kérdésekre válaszolni.
-Tudomásom szerint nem voltak drogproblémai. Semmi erre utaló jelet nem találtunk a szervezetében. Egyszeri nagy dózisú adag végezett vele.- elgondolkoztam. Mostabában sosem volt önmaga. Egy ideje állandóan feszült volt. Magamnak sem akartam bevallani, de kezdett eltünni a srác akit ismertem.
-Figyeljen. Tisztázzuk a dolgokat. Elmondom, hogy érzek. Kurvára nem okés ez a helyzet. Annyira fáj legbelül, hogy szinte belepusztulok. Szükségem van rá. Ő volt a másik felem. A társam, a legjobb barátom. Tudom, hogy én várni fogok rá még a legnagyobb hidegben is. De már túl messze van. Sosem jön haza. Oldják meg az ügyet, nekem nincs több mondandóm.- a szék csikorogva feldőlt, mikor felálltam. Dacosan néztem a férfi szemébe. Nem tudom mit láthatott rajtam, de mintha megenyhült volna a pillantása.
YOU ARE READING
Azahriah egypercesek
FanfictionMinden hang egy érzés. Minden zene egy történet. Én most elmesélem nektek.