Befogadott rajongó

Huszonnyolcadik fejezet

Igyekeztem a lehető leglassabban visszamenni a hotelbe. Útközben még háromszor végig gondoltam az összes lehetséges kimenetelét a döntésemnek, s amikor negyedszer is neki akartam állni, egy BMW-s ledudált az egyik sarkon, s kifütyült az ablakon. Nagyon szívesen bemutattam volna neki, ám ehelyett belül szitkozódtam egy sort. Őszintén szólva örültem, hogy nem álltam neki a dudálás miatt negyedszer is lefuttatni a gondolataimat, lehet beleőrültem volna.

Pár perc múlva meg is érkeztem a hotelhez. Alaposan szemügyre vettem az épületet, megpróbáltam a lehető legalaposabban az eszembe vésni a helyet, ahol egy ágyban aludtam, ettem, s csókolóztam Richard Kruspével. Megnéztem a környezetet is; a kora reggel sétáló embereket, a galambokat az égen, a terebélyes fákat a közelben. Gyönyörű, elegáns, és egyszerű is volt. Egy olyan hely, ahol az ember a nyugdíjas éveit töltené legszívesebben, ahol öröm lenne örök álomra hajtani a fejünket.

Beléptem az ajtón, és feltűnt, hogy nem a morcos portás van már szolgálatban, hanem egy eddig ismeretlen férfi. Töprengtem ezen egy kicsit, majd elindultam a lifthez, rövid várakozás után beléptem. Megigazítottam szanaszét álló fürtjeimet, egy csipa darabot kiszedtem a szememből és végigsimítottam a nyakamon azon a helyen, ahol a legjobban égetett minden csókja. Kiléptem a lift ajtaján, elbotorkáltam az ajtóig, majd a lehető leghalkabban és legóvatosabban benyitottam.

Nem lepődtem meg azon, hogy Richie az igazak álmát alussza még mindig. A takaró a földön hevert, valahogy lerúghatta magáról alvás közben. Odatipegtem az ágy széléhez, és őt bámultam. Minden egyes olyan rezzenését, apró, pici részét meg akartam jegyezni, amit még nem sikerült ennyi idő alatt.

Egyszerűen szeretlek, te férfi. Annyira, de annyira szeretlek. Főleg ilyenkor, a legártatlanabb helyzetben, amikor alszol, szuszogsz. A legédesebb dolog, amikor megrándul a szád széle. Ezer és egy csókot lehelnék arra a pontra szád jobb sarkánál. A szívem szakad meg...

Gondoltam magamban miközben mustráltam az alvó férfit, majd halkan nekiálltam összecsomagolni. 

UI.: Elég rövid fejezet lett ekkora kihagyás után, ne haragudjatok! A következő garantáltan hosszabb és tartalmasabb lesz!