Maradj velem! (Draco Malfoy FF.)

6.21 Romantikus kiruccanás

Le is telt a karácsony. Milyen gyorsan elment. Pedig nagyon élveztem a titokzatos tervemet, amikor megszerveztem, majd megkaptam Fredéktől. Draco azóta se hitte el, hogy kapott tőlem egy seprűt. Vagyis a legújabbat és a leggyorsabbat egyben. Már tegnap kipróbálta és azt mondta, hogy egyszerűen imádja. Iszonyatosan tud gyorsulni vele és hamar megszokta. Ennek nagyon is örültem. Ajánlom, hogy ezzel végre legyőzze a Griffendélt is és boldogan nyerjen. Szünet után lesz kviddics meccs velünk, szóval alig várom, hogy lássam őt.

Holnap lesz szilveszter, azaz ismét egy új évbe lépünk be. Kéne valamit tervezni Dracoval. Ha már a karácsony is ennyire emlékezetes és csodálatos volt, legalább az újév is legyen felejthetetlen. El kéne mennünk valahova, de most nem Londonba, hanem valamilyen másik nagy városba, ami közel is van. Na majd mindjárt úgyis kitalálom.

Reggeli után Dracoval visszamentünk a szobánkba és csak unatkoztunk. A vállára hajtottam a fejemet, ő pedig csak csendben simogatott. Látszódott rajtunk, hogy eléggé nem tudtunk mit kezdeni magunkkal. Draco csak nézett ki a fejéből, én meg gondolkodtam.

-Mit csináljunk? - tettem fel a kérdést.
-Fogalmam sincs. - felelte unottan. - Valami ötlet? Neked mindig olyan izgalmas ötleteid szoktak lenni. - mosolyodott el. - Eddig sose csalódtam.

Azt el is hiszem. Mindig kitalálok valami olyat, hogy magam se tudom, honnan jönnek. Most is ezen vagyok. Azon gondolkodtam, hogy minek örülnénk mindketten. Mindenképpen fontos számomra, hogy jól érezzük magunkat. És egy jó emléket is szeretnék szerezni. Egy felejthetetlen emléket, mint eddig is.

Egy ideig gondolkodtam, amikor egy valami hirtelen beugrott. Egy nagyon őrült ötlet. Azonnal felpattantam a helyemről és mintha felkapcsolták volna a villanyt. Teljesen megvilágosodtam.

-Jesszusom, veled meg mi van? - nevetett fel. - Milyen csodálatos ötlet jutott az eszedbe?

Azonnal mosolyra húztam a számat és magamon is meglepődtem, hogy baszi, milyen durva ötleteim vannak már. Tuti nem vagyok normális..

-Azt hiszem, megvan, mit csináljunk! - vallottam be. - Ezen most tuti ki fogsz akadni..
-Pöttöm, akadtam én ki bármikor is? - nevetett.

Komolyan néztem rá és ráztam a fejemet. Ezzel kicsit vitatkoznék.

-Előfordult már, nem is egyszer. - emlékeztettem.
-Inkább mondjad, hogy mit találtál ki. - sürgetett. - Megszoktam már a hihetetlen ötleteidet.
-De ez még durvább. - közöltem nevetve, majd nem is vártam tovább. - Szóval azt találtam ki, hogy.. - mosolyodtam el, majd kimondtam. - Ahj, szívem, menjünk el Párizsba!

A szőke úgy nézett rám, mint aki rosszul hallotta volna.

-Hogy micsoda? - döbbent le.
-Igen, jól hallottad. - erősítettem meg.

Igazából Párizs a szerelem városa és egyszerűen nem hagyhatom ki, hogy ne menjek el Dracoval oda. Amúgy is régi vágyam volt eljutni oda, most legalább elmehetnék a szerelmemmel. Szünet van, azt csinálunk, amit akarunk és hát egy kicsit hosszabb és nagyobb kiruccanásba csapnánk bele. Esküszöm, megtenném. Egy szilveszteri utazás vele. És pont Párizsba.. Hát ez egy valóságos álom lenne.

-De szívem, imádlak, de lehetetlen lenne odajutni. - vallotta be. - És abba biztos vagyok, hogy ha eltűnnénk pár napra, nem fogjuk megúszni. És miért kéne oda mennünk? - értetlenkedett. - Oké, hogy Londont bevállaltam, de arról nem volt szó, hogy Párizst is. Baszki, kurva messze van és hát semelyikünk nem ismeri a várost. Legalább te ismerted Londont. És hogy jutnánk oda? Ne is álmodj róla, hogy elrepülünk oda, mert biztos, hogy nem fogom bevállalni. Azért ennyire nem vagyok fitt.