Maradj velem! (Draco Malfoy FF.)

7.54 Apa, kérlek..

~Draco szemszöge~

Még mindig nem bírtam feldolgozni, ami történt ezen a hosszú átkozott éjszakán. Először megkerestem Alit, mert vele akartam lenni. Szerencsére sikerült megtalálni. Igazából fogalmam sem volt, hogy miért egy sátornál fogom őt találni és egy ismeretlen helyen, de végül rájöttem. Potterék után ment. Szólhattam volna abban a percben, de nem akartam. Én a szerelmemmel akartam lenni. Csakis vele.

Jól is ment minden. Alival nagyon jól éreztük magunkat a sátorban. Direkt felkértem őt egy táncra, mert semelyik évben nem maradhat ki. Ali belement a dologba és táncolgattunk egy kicsit. Tényleg jól elvoltunk és bolondoztunk, mint régen. Jó volt látni az édes nevetését és a mosolyát. Imádom, amikor boldog. Ő az én kis boldogságom. Ha ő boldog, akkor én is az vagyok.

Végül tánc után azt akartam, hogy szökjünk meg, mert én őszintén kurvára nem akartam visszamenni apámhoz. Ha már itt vagyunk elég messze, akkor szívesen mennék tovább, akár a világ végére, csakhogy vele legyek és a csodálatos kislányommal. Semmi másra nem vágyom, csak arra, hogy a családommal legyek és boldogságban éljünk. Legalább így meg tudom védeni Alit is, és a kis pocaklakót. Ez a legnagyobb célom.

Viszont sajnos Ali nem ment bele.. Nem akart elmenni, mert szerinte úgyis ránk találnának. Mondjuk, az a baj, hogy igazat kell, hogy adjak, mert tényleg bárhol megtalálnának és így se vagyunk biztonságban. Csak akkor is jó lenne elmenekülni a világ elől.. Alival együtt.

Közben ez a nyomorék Potter is megzavart minket. Fasza.. Mennyire hiányzott, de tényleg.. Sokat nem változott azóta, amióta nem láttam. Ugyanolyan semmirekellő, mint volt.

Végül nem foglalkoztam azzal, hogy itt van. Elköszöntem Alitól, mintha mi se történt volna és dehoppanáltam, azaz hazamentem. Ha apámék megtudták volna, hogy itt jártam. Ki is nyírtak volna, az biztos..

Igazából megvolt a célpont. Megtaláltam Pottert. Ekkor kellett volna szólnom, hogy megvan a kiválasztott, elkapni őt, majd elvinni a kúriába. Én csakis egy dolog miatt nem tettem meg, pedig szívesen megtettem volna, ha úgy van. Ali miatt. Ha szóltam volna, hogy itt van Potter, akkor őt is elkapták volna. Féltettem őt, de nagyon is.. Ezért hagytam inkább a dolgot. Mindennél fontosabb a barátnőm és ez örökké így is marad.

Így hazamentem üres kézzel és úgy tettem, mintha nem történt volna semmi és nem mentem volna sehova. Tudom, hogy a rosszfiúkkal vagyok, de akkor se tehettem meg és kész. Úgyse derül ki, hogy ott voltam, vagyis nagyon remélem. Legalább most Ali biztonságban van. Hát nem sokáig volt biztonságban. Megtörtént a baj, aminek nem kellett volna soha megtörténnie. Hogy Alit bántsák. Az volt életem egyik legrosszabb estéje.

Gondoltam, hogy lemegyek anyámékhoz, hogy ne fogjanak gyanút és lássák, hogy itt vagyok és nem mentem sehova. Áh, dehogyis. Én aztán sehova nem mentem. Itt voltam egész végig. Jó vicc. Legszívesebben haza se jöttem volna. Szerintem, ha lesz megint ilyen, az fix, hogy nem jövök haza. Soha többet.

Éppen beszélgettünk a szalonban apámmal és anyámmal. Hát inkább mondjuk azt, hogy csak anyával beszélgettem, mert apám nem fűzött semmit a beszélgetéshez, csak komolyan hallgatott, mint mindig. Miért nem lepődök meg? Csinálja a szokásos faszságát.. Jujujj, meg ne szólaljon. Egy percig se. Tilos, úgyhogy maradjon is csendben. Jobban jár.

Nem tartott sokáig a beszélgetés, mert valami zajt hallottunk kintről. Apám felállt a helyéről és kinézett az ablakon. Elvileg pár fejvadász akart bejönni a kapun. Ez nem jelentett jót. Mi van, ha Ali van veszélyben? Meg is őrülnék.. Remélem, hogy nem, mert eret vágok. Kérlek, csak ne ő legyen.. Ha elkapták, akkor kinyírom őket, ebben biztos vagyok.