Maradj velem! (Draco Malfoy FF.)

7.45 A kislányból felnőtt

Tél van. Mától kezdődik a téli szünet, azaz haza fogok menni. Anyuék nagyon is szeretnék, hogy most az ünnepek alatt otthon legyek Emivel együtt. Mondjuk, én nem nagyon örültem a hírnek, mert Dracoval akartam lenni, de hát a családdal is kell lenni. Majd ha úgy van, valahogyan meglátogatjuk egymást és beszélni fogunk. Nem bírjuk ki, szóval biztosan megoldjuk.

Viszont a pocakom picit kerekedett. Már egy hónapos vagyok. Hihetetlen, hogy hogy szalad az idő. Számomra nagyon furcsa, hogy egyre nagyobb lesz a hasam. Draconak is furcsa, de szereti, mert érezheti a gyerekét. Az biztos. Én is szeretem érezni és izgalmas a várandósság. Viszont hamarosan mostmár kénytelen leszek nagy pulcsikba járni. Legalább úgy nem fogják észrevenni és el tudom takarni. Bízom benne, hogy majd beválik.

Indulás előtt még elmentem reggelizni. Utána majd bepakolok és megyek ki az udvarra. Sajnos Draco nem tart velem, mert itt marad a Roxfortban. Sajnáltam, pedig jó lett volna, ha velem tart. Aludhattam volna egyet rajta. Mindig azt csinálom az utazás során. Legjobb elfoglaltság. Mindegy, ígyis-úgyis aludni fogok. Még mindig nem múlt el a fáradtságom. Egyre sűrűbben előjön és ezzel nem tudok mit csinálni. Bármikor el tudnék aludni. És biztos voltam abban, hogy ez a terhesség miatt van. Ez hozza ki belőlem. Majd elmúlik.

Viszont amit megkívántam, azaz az alma volt. Nem tudom, miért, de egyfolytában ezt kívánom. Bármennyit meg tudnék enni belőle. Hát látszik, hogy Draco az apja. A pici is ezt kívánja. Ilyenek ezek a Malfoyok.

Most is kis darabokra vágtam és úgy ettem. Mostanában csak kicsi falatokba tudok enni. Nem is baj az. Nem kell tele enni magamat. Nekem így kényelmes.

Ginny furcsálta is a dolgot.

-Te meg miért csak így eszel? - nevette el magát. - És komolyan csak alma? Nem eszel mást?

Én is felnevettem.

-Ezt kívánom. - nevettem. - És így kényelmesebb enni.

Mondjuk, ebben igazam volt. Tényleg így kívántam.

-Hát jó. - nevetett végül.

Miután sikerült megenni az alma darabkákat, fel is mentem összepakolni. Egyáltalán nem volt hangulatom hozzá, de kénytelen voltam. Bárcsak itt maradhatnék Dracoval.. Ajánlom, hogy minden percben levelet írjon. Szükségem van rá, szóval nagyon remélem.

Nem mindent pakoltam össze, csak annyit, amire szükségem volt. Természetesen rengeteg Dracos pulcsit pakoltam be, mert nélkülük nem megyek sehova. Nem érdekel. Azokban leszek egész nap. Már alig várom.

Végül mindent bepakoltam és ki is mentem a klubhelyiségből. Nálunk csak páran mennek haza. Furcsáltam, hogy Ginny itt marad. Pedig azt hittem, hogy hazamegy. Na mindegy, ő tudja.

Miközben mentem le a bejárati csarnokba, körülnéztem, hogy hátha meglátom Dracot. Nem láttam sehol, szóval fantasztikus. Hol lehet? Pedig megígérte, hogy elköszön..

-Akik hazamennek, jöjjenek velem! - hallottam Frics hangját.

Nem, én meg akarom várni őt.. Kellenek a csókjai.. Ahj, mindegy. Így jártam.

Odamentem a csoporthoz és kimentünk az udvarra. Csalódottan sétáltam hátul, amikor csak annyit vettem észre, hogy valaki megragadja a karomat. Váratlanul ért és csak azt éreztem, hogy arrébb vonszol, hogy ne lássanak, a falnak lök és megcsókol. Istenem.. Ez az én kis pimasz szerelmem. Hát meglepett. Annyira szeretem. Nem bírtam volna ki, hogy ne kapjak tőle egy búcsú csókot. Szerencsére megkapom.

Karjaimat a nyaka köré fontam, ő pedig megfogta az arcomat és csak csókolóztunk. Nem akarok elmenni. Vele akarok maradni. Iszonyatosan fog hiányozni. Egy percet se bírok ki nélküle.