Maradj velem! (Draco Malfoy FF.)

6.4 A bizonyos napló titkai

-----------------------------------------

Részletek a naplóból:

Kedves naplóm!

Griffendéles lettem. Teljesült a vágyam. Oda kerültem, ahova szerettem volna. Szereztem már három barátot is, akik nagyon kedvesek. A legjobb barátnőm Hermione lett, a két fiú barátom pedig, Ron Weasley és Harry Potter. Nagyon boldog vagyok, hogy már barátaim is vannak, pedig azt hittem, hogy egy mugliszületésűvel senki nem fog barátkozni.

Viszont a vonaton talákoztam egy szőke fúval, aki egyáltalán nem volt szimpatikus és a beosztásnál is beszólt nekem komolyan. Ez a fiú pedig, Draco Malfoy. Természetesen ő mardekáros lett és eléggé önimádó és beképzelt. Ja, és szeret másokat bántani. Fogalmam sincs, miért, de a beosztás után engem nézett. Zavarba jöttem tőle, de nem akartam bevallani magamnak. Azóta is találgatok, hogy miért bámult engem, amikor lenézett és nem volt velem kedves. Lehet, hogy csak szimplán játszadozik, kitudja. Kíváncsi leszek a többi napokra és rá is, hogy tovább fog-e idegesíteni, vagy sem.

------------------------------------

Kedves naplóm!

Malfoy egy rémálom.. Most bántott meg igazán. Sárvérűnek hívott és rendesen megmondta a magáét. Fogalmam sem volt, minek hívott, de nem is érdekelt annyira. Ő csak egy szívtelen szörnyeteg.. Nagyon sokat sírok miatta és nem tudom kizárni. Pedig azt hittem, hogy haverok lehetünk, mert olyan más volt velem. Bevallom, ott belül szerettem volna, hogy megváltozzon.. Tudom, annyira hülye vagyok, de el kell őt felejteni. Mostmár végleg. Ő ilyen marad.

--------------------------------------------------------------

-Draco! - hallottam hirtelen anyám hangját és benyitott a szobába.

Gyorsan becsuktam a könyvet és komolyan felnéztem rá. Hihetetlen, hogy megzavar.

-Mi van már, anyám? Örülnék, ha megtanulnál kopogni. - szóltam rá ingerülten.

Anya nem foglalkozott vele, amit mondtam, hanem a könyv érdekelte őt, ami a kezemben volt.

-Mit olvasol, drágám? - csodálkozott lelkesen. - Nem is mondtad, hogy elkezdtél olvasni.

Még mindig ideges voltam, amiért csak így benyitott, de próbáltam nyugodt maradni.

-Ja, kicsit olvastam és jó lenne, ha nem zavarnál. - feleltem komolyan.
-Dehogy, nem zavarlak, csak először gyere le, mert fontos lenne. - szólt nyugodtan.

Fasza.. Belemerültem az olvasásba, erre mehetek le. Viszont amiket eddig olvastam, számítottam rájuk. Ali nem kedvelt, amiért bántottam őt. Viszont azon meglepődtem, hogy akarta, hogy megváltozzak. Talán már érzett valami mást a jeleim miatt. Érdekes, viszont arra számítanom kell, hogy egy darabig ilyeneket fogok olvasni tőle. Nem vagyok rá büszke, de ezek Ali őszinte érzései és teljesen megértem őket. Én se szeretném magamat a helyében.

Igazából anya azért hívott, mert hamarosan megtudom a feladatomat. Bevallom, eléggé tartottam ettől, hogy mit tervez velem a Nagyúr. Remélem, tényleg nem olyan dolog lesz, amit képtelen leszek megtenni. Mondjuk, bármi is lesz, nagy nehezen fogom tudni megtenni.

Anya még szólt, hogy egyek valamit, mert semmit nem ettem. Gyorsan ettem egy almát, mert már folytatni akartam a naplót. Meg is ettem, lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyba naplóval a kezembe.

Eléggé haladtam vele. Ali első évét el is olvastam. Hát nem volt egy élmény, az biztos. Csupa negatív érzések. Viszont ebből is tanulok, hogy milyen hülye voltam és nem kellett volna így viselkednem. Mondjuk, fogalmam sem volt akkor, hogy hogy kéne változnom úgy, hogy apám ne vegye észre. Ezért inkább folytattam a faszságaimat.. Ali meg szenvedett miattam.. Pedig mindig is vágytam arra, hogy szeressen engem.. Szerencsére egy idő után teljesült a vágyam.