Maradj velem! (Draco Malfoy FF.)

7.43 Egy csodálatos kezdet

Reggel van. Hirtelen azt se tudtam, hogy hol vagyok, de végül rájöttem, hogy Draco szobájában. A szőke még mindig úgy aludt rajtam, mint a bunda és próbáltam visszagondolni, hogy mi is történt. Eljöttünk a Malfoy kúriába, majd kiderült, hogy visszatérő álmomban hol is voltam. A kúria kertjében Dracoval és a lányommal együtt. Még mindig hihetetlen, hogy megálmodtam, de megtörtént. Aztán a fiú szobájában szeretkeztünk és teljesen máshogy. Semmi védekezés nélkül. Tényleg nem tudom, hogy mit gondoltam én akkor, de Draco se ellenkezett és megtettük. Valamit tenni kell ezzel kapcsolatban, az biztos.

Elkezdtem lassan simogatni a szőke haját és puszilgatni, hogy keljen fel. Még mindig bennem van, hogy lebukunk, szóval jobb lesz, ha hamar megyünk vissza.

-Maci.. - suttogtam és csak simogattam. - Ideje felkelni.

A fiú lassan mocorgott, kinyújtózott, majd fáradt csillogó szemekkel felnézett rám.

-Jó reggelt, pöttöm! - köszönt halkan, majd csókot nyomott az ajkamra. - Még mindig iszonyat jó érzés, hogy a szobámba keltünk fel.

Elmosolyodtam, mert tényleg annyira aranyos volt, ahogy lelkesen beszélt erről az egészről. Látszott rajta, hogy tényleg nagyon jól esett neki.

-Neked is, szívem, és azt el is hiszem. - mosolyogtam. - Viszont össze kéne szednünk magunkat, hogy ne bukjunk le.

Igaz, hogy egy szombati napra ébredtünk és felesleges sietnünk, de akkor is bennem volt a stressz. Nem érzem itt magam biztonságban. Jobb, ha a Roxfortban vagyunk.

-Manó, ne aggódj, úgyse bukunk le, mert nem jön ide fel senki, de ahogy gondolod. - nyugtatott meg aranyosan és megcsókolt. - Viszont, ahogy tegnap megtörtént.. - tért vissza a témára. - Most tényleg lehetséges?
-Fogalmam sincs. - vontam vállat. - Ezért kéne megtudnom és elmenni Londonba.
-Londonba? - furcsálta. - Mégis minek? Veled megyek.
-Hát, tesztért. - feleltem bizonytalanul. - De ne gyere velem! - szóltam egyből. - Maradj a Roxfortban! Gyorsan megveszem és jövök is vissza. Felesleges eljönnöd, meg hát kínos is egy kicsit.

Meg is van a terv, hogy hogy fogom csinálni. Hazudni fogok, mert ennyi idősen nem terhességi tesztet kéne vásárolni. Hát én ezt megcsináltam magamnak. Szuper.

-Biztos ne jöjjek? - kérdezett rá ismét.
-Biztos. - bólintottam.
-Hát jó. - vont vállat. - Viszont érzel valamit?
-Nem nagyon. - furcsáltam. - Majd úgyis kiderül.

Igazából bele se gondoltam a helyzetbe és hogy mik a következmények és mit mondott az orvosom. Csak megyek a szeleburdi fejem után és konkrétan úgy kezelem ezt, mintha egy játék lenne és annyira tapasztalt vagyok ebben, de egyáltalán nem játék és nem vagyok tapasztalt. Én csak egy fiatal lány vagyok és fogalmam sincs, hogy mi lesz ezután. Egyáltalán nem védekeztünk normálisan (konkrétan sehogy), és lehet, hogy ebből baj is lehet. Bevehetnék most egy fogamzásgátló tablettát, de félek, hogy abból még nagyobb baj lenne. Inkább előbb kellett volna bevenni. Most egy teszt kell. Az a biztos.

Viszont kicsit olyan érzésem volt, mintha megerőltettem volna magam és csináltam volna valamit, de csak eddig felkeltem. Mondjuk, ez egy kicsit fura volt, de csak nem lesz rosszabb. Reménykedem.

-Viszont, Ali.. - szólt Draco bizonytalanul.
-Igen?
-Nem akarsz ma inkább pihenni? - kérdezte kicsit aggódva, ment oda hozzám, adott egy puszit a homlokomra és azonnal megölelt. - Szerintem, most arra van most szükséged. London megvár.

Nem bírtam ki, de felnevettem. Istenem, annyira nem ért a nők dolgaihoz, hogy esküszöm fáj.

-Édesem, imádlak, de muszáj elmennem. - nevettem. - Anélkül majd nehéz lesz megállapítani, hogy mi történik ott. Majd utána pihenek.
-Jólvan na. - nevetett ő is. - Hülye ötlet volt, bocsi.