Maradj velem! (Draco Malfoy FF.)

6.8 Vörös rózsa

El is telt egy hét a suliból. Eddig minden tökéletesen ment. Nem történt semmi probléma és úgy telt el, mintha minden jó lenne. Szerintem, eddig minden jó is volt. Az órák izgalmasan teltek, semmi hírt nem közöltek és Dracoval lakni csodálatos. Ezt még párszor el fogom mondani. Még mindig nem dolgoztam fel, pedig már eltelt egy hét. Mintha egy álom lenne, pedig ez a valóság. A csodálatos valóság. Ilyen az, amikor egy álom valóra válik. Hát nekem valóra vált.

Viszont, egy dolgot nem említettem. A könyvvel kapcsolatosan, ami Harry kezébe került. Kiderült, hogy valaki megírta azt a könyvet, ami a Félvér Herceg tulajdona és mindenféle bájitallal kapcsolatos tippek voltak benne, sőt, még kis rontásokat és ártásokat is beleírt. Harry elég sűrűn használja a könyvet, mivel rengeteget segít és izgalmas dolgok vannak benne. Hermione viszont egyáltalán nem örült, hogy ez a könyv használatban van, mivel kicsit tartott tőle, hogy veszélyes, ki tudja, hogy ki írhatta, stb.. Én nem tartottam annak. Én inkább hasznosnak találtam, mivel csak egy példány létezik belőle és Harry szerencsés, hogy használhatja.

Egyébként, elhatároztam, hogy lazábban fogom kezelni a dolgokat. Egy ideje észre is vettem már magamon, hogy lazább vagyok, de nem is bánom. Nem kell mindent túlizgulni. Régen én is mindent túlreagáltam, veszélyesnek találtam és mindenen tudtam idegeskedni és aggódni. De nem kell. Nem szükséges mindenen aggódni. Persze, én is képes vagyok sok dolgon aggódni, főleg most leginkább Dracoért, de akkor is megpróbálom elengedni és lazább leszek. Nekem is sokkal jobb lesz és még a rohamom se fog így sűrűn jönni. Mondjuk, úgyis beveszem a gyógyszert, szóval nem hagyom, hogy a betegség ki fogjon rajtam és győzzön. Mostantól nem fog nyerni, abba biztos leszek.

Ma lesz az első Roxmortsi nap az évben. Csodálkoztam, hogy ilyenkor is elengednek minket, amikor nem nagyon lenne szabad egyedül kóbászolni. Viszont, eléggé hűvös volt, szóval nem volt nagy kedvem ilyen időben sétálgatni. Inkább maradnék itt a Roxfortban és egy meleg tea mellett olvasgatnék. Persze, Draco mellett, ki mással?

Fel is öltöztem és gondoltam, kicsit csinosabb ruhákat válogatok. Egy sötétzöld hosszított kötött pulcsira esett választásom, hozzá egy fekete farmerrel és bokacsizmával. Ilyen kis egyszerűen öltöztem ma. Persze a medálom nem maradhatott el és azonnal felraktam. Draco gyűrűjét is felhúztam az ujjamra és gyorsan kisminkeltem magam. A sminkem is egyszerűre sikeredett. Néha kell ilyen kinézet is.

Draco nem volt a szobában, mert azt mondta, van egy kis elintéznivalója, de addig nyugodtan menjek le reggelizni nélküle. Így is tettem. Felmentem a csarnokba, majd be a nagyterembe és leültem az asztalunkhoz.

-Ali, de csinos vagy ma! - dicsért meg Hermione mosolyogva.
-Köszönöm! - mosolyogtam.
-Ő mindig csinos! - helyesbített Ron. - És nyugi, Malfoynak nem kell elátkozni engem.

Elnevettem magam. Hát igen, ha Dracon múlna és hallotta volna, szerintem Ron már nem élne.

-Jólvan. - bólintottam nevetve.
-Várjátok már a délutánt? - érdeklődött Harry.
-Nem nagyon. - vallottam be. - Inkább itt lennék a melegben, mint kint a hideg fagyoskodni.
-Egyet értek. - bólogatott Hermione.
-De legalább a vajsör jó meleg lesz. - áradozott Ron.

Közben lett egy kis társásunk is, mert Draco odajött hozzánk, vagyis hozzám, maradjunk annyiban.

-Pöttöm, gyere velem! - nyújtotta a kezét és már kérdés nélkül húzott is magához.
-Köszönni ki fog? - szólalt meg Ron. - Azért illene.

Draco komolyan ránézett Ronra. Jajj, előre félek, mit fog mondani.

-Én aztán biztos nem fogok, Gólkirály! - nevette el magát. - Tudom, hogy hiányoztam.
-Fogd be, Malfoy! - szólt rá Harry.