Nikó/BEFEJEZETT/Marvel ff./

28.fejezet

Haza értünk és a szobámba lecuccoltam. Leültem házit írni. Ami könnyű volt... Nekem... Zsófi többször is átjött hogy, "ezt eltudnám-e magyarázni neki?" Persze elmondtam neki, és meg is értette... Házi írás közben bealudtam. A gondolataim még mindig, a fiú és a Hydra körül forgott. Reggel az asztalomon keltem ahogy el is aludtam. Kicsit elaludtam a fejem, mikor felemeltem jött vele a pappír is amin volt. Leszedem a ráragadt lapot, miután fölébredtem agyilag. Ami kb két perc volt. Fogtam magam és elkezdtem bepakolni. Felöltöztem és folytattam reggeli rutinom. Ma én ébresztettem Zsófit. Együtt csináltunk reggelit. Alig szóltunk egymáshoz. Többek közt azért, mert én elvoltam a gondolataimban, ő meg aludt még, csak nyitott szemekkel. Ilyenkor olyan mint, egy zombi. A suliba menet már kezdett felébredni. Ez azt jelenti kezd fölébredni agyilag. Beérve a suliba még mindig beszélt. Kém már itt volt, megint írogatott valamit az egyik füzetébe. Fel se nézett belőle. Leültem és kicuccoltam az első órára. Zsófi már fiú padtársát boldogítja beszédével. Rádőltem a padra és néztem ki a fejemből. Közben láttam hogy a fiú néha felnéz rám a füzetéből titokban. Becsöngő után nem sokkal jött be a tanár. Őszintén... Nem figyeltem az egész órán. Hogy miért? Hydrán járt a fejem. Meg hogy a melletem ülő fiúnak köze van-e hozzá. A fiú folytatta eddigi szokását. Próbált titokban néha rám nézni, ami persze nem mindíg sikerült neki, és utána a füzetébe írkált. Egész nap ez ment. Zsófi meg elvolt a padtársával. Az ebéd szünetben láttam a fiút ahogy helyet keres, de mivel nagyon antisoc így nem tudott sehova sem beilleszkedni. Épp az asztalunk mellett akart elmenni.
-hé! Gyere itt még van hely!- szólítom le. Mire kicsit félve odaült a melletem lévő üres helyre.
-köszönöm.-mondta kicsit halkan. Fokytattuk csöndben az ebédet.
-hogy hívnak?-kérdi tőlem.
-Nikolett Bojovnik, de hívj Nikónak!
-redben. Én Zack Kaige vagyok.-nyújtotta a kezét amit persze el is fogadtam.
-lehet egy kérdésem?
-most tetted föl-erre Zsófi nevetni kezdtett én meg Zack csak mosolyogtunk. A fiú halkan beszélt de ha figyeltem eléggé akkor megértettem amit mond.
-akkor kettő kérdésem van.
-mi a második?
-ha nem túl nyomulós neked... Akkor miért szoktál felnézni rám a füzetedből redszeresen?
-mert nem akarom hogy bele nézzenek és mivel te vagy hozzám a legközelebb ezlrt nézek ráb mindíg...-mondta pár perc csönd után.
-értem... és nem kell attól félj hogy bele nézek, ha nem akarod én nem nézek bele.
-köszönöm-ezután csöndben befelyeztük az ebédet és mentünk órára. A nap hátra lévő része olyan volt mint eddiga, csak Zack kevesebbszer nézett föl rám. Zsófi végig bedzélgette az órákat Alexxel. Igen. Így hívják a padtársát. Én meg végig feküdtem a padon a maradék óráink alatt. Mikor megszólalt az utolsó óránkról a kicsöngő, egyből beraktam a tolltartóm és a tancuccom a táskámba, majd össze húztam rajta a cipzárt és fölvettem a hátamra. Kifelé indulva Zack szólt utánam.
-Nikó! Majd holnap is hozzátok ülhetek ebédnél?-kérdi halkan.
-persze. Amikor csak akarsz oda ülhetsz hozzánk.-mosolygok rá kedvesen.
-köszönöm.
-akkor holnap Zack. Szia.
-szia-köszönt el ő is. Kimentem a teremből. Zsófi már az ajtóban várt rám. Mikor kisétáltunk az iskola kapuján beszélni kezdett.
-aranyos ez a Zack. Jó a humora is, csak halkan beszél... Szerinted? Te mit gondolsz róla?
-zárkózott és alig beszél...
-olyan ebben mint te mikor...-fejével biccent a bal karom felé, így a balesetre utal.
-tudom... De neki nincs ilyene...-utalok én is a karomra-legalább is a keze nem lehet már mind kettőt láttam...
-más miatt is lehet zárkózott! Nem kell ahhoz egy...-néz rám utalva a balesetre megint.
-tudom...
-Alex azt mondta, hogy nagyon anti soc... Sulis programokon sem vesz észre ha nem kötelező... De az éves rajz versenyen mindíg a zsűri közt van.
-ezek szerint van köze a rajzhoz...
-igen, de eddig soha senki nem látta a rajzait, csak a rajz tanár, de ő meg nem mond róla semmit...-és mi van ha nem is írkál a füzetébe... Hanem rajzol! Ezért nem akarja hogy bele nézzenek!-...elvileg a rajz verseny nem sokára lesz, de pontos idő pont még nincs...-befordultunk az utca sarkon és már láttam is a házat amiben lakunk. Tovább nem igazán figyeltem Zsófira, amit ő nem vett észre még. Fejben én már a fiú rajzaim gondolkodtam. Vajon embereket hogy rajzol? Élethűen vagy mese karakterekhez hasonlóan rajzol?...