51.fejezet

63 2 3
                                    

Nikó szemszöge

A suli szokásos volt. Cloe izgult kicsit a mai randija miatt Alexszel... Persze próbáltam nyugtatni, de be akarjátok meg tudni, hogy mennyire fel tud pörögni!!!

Így fáradtan esek haza. Össze dobptam egy kis kaját, ami most spagetti tészta volt. A szószt nem csináltam meg hozzá rendesen, mert túl bénának érzem magam ahhoz, hogy ezt meg próbáljam...

Leültem kajálni, közben gondolkodtam. A mai napomon, Zacken, Márkón, Cloen, Alexen és az élet nagy dolgaim...

Kajálásom befejeztével, neki láttam meg küszködni a tányérral és a mosogatással. Végül arra jutottam, hogy a két magányos farkas tányérból lett három magányos farkas és vizesen koszos tányér. Hiányzik apa... És hogy mindíg elmosogatott...

Elpakoltam a konyhát, már amennyire tudtam, majd a szobámba mentem.

Eldöntöttem, hogy leülök rajzolni, viszont ehhez szükségem van a suliba us elhurcibált ceruzáimra... Így hát az előbb említett értékes tárgyak után kezdtem kutatni a táskámban, ugyanis voltam olyan "okos", hogy csak úgy behajítottam a táskámba...

Kutatás közben, megtaláltam azt a levelet, amit még Clouson adott nekem, az iskolának az ebédlőjében... Még nem bontottam fel. Hát itt az ideje! Eékezdem kinyitni, majd elolvasni, hogy mi is van benne.

Kedves lányom!

Elutaztam már egy ideje, és valószínűleg nehéz most neked nélkülem, de tudom hogy megcsináltad eddig. Azért eddig, mert wakandában az itteni tudósokkal egy nehéz munkába kezdtünk, hogy belőled és Buckyból eltávolítsuk a programot. Kérlek add át a kisebb borítékot aziskokéd igazgatójának, hogy elengedjen, majd menj el a S.H.I.E.L.D.-hez és szólj Coulsonnak, ha készen állsz az utazásra. Pakolj pár ruhát magadnak. Itt meleg van és nem kell téli kabát. Ide érve megbeszélem veled a részleteket. Remélem minél hamarabb láthatlak!

Puszil:apu!

-Wakamda?! Az meg milyen hely?-gondolom magamban.-
Igaz lenne hogy, ki tudják szedné belőlem?!-egyből pakolni kezdek. Nem túl sok cuccot. Egy kicsit nagyobb sport táskába bele fértem. Csak a legfontosabbak jönnek velem.

Gyalog indultam a S.H.I.E.L.D.-hez. Hamar oda érve, meg is kerestem Coulsont. Megbeszéltem vele a dolgokat. A hangárba vezetve egy kisebb gépet mutatott ami már elő volt készítve. Nekem csak fel kell szállnom vele, és be kell kapcsolnom a robot pilótát, ugyanis a koórdináták is benne voltak már...

Megköszöntem neki, majd indultam is. Felszállva rengeteg szép tájat láthattam, amiket eddigi repüléseim során nem csodálhattam meg... Párat fotóztam is.

Az út jó hosszú volt. Aludtam, ettem, ittam, de legfőképp unatkoztam és gondolkodtam a repülés alatt. Vajon láthatom apát, ha megérkezek?

Mikor megláttam, hogymár szinte ott vagyok, és eékezdett ereszkedni a gép. Kicsit megijedtem. Nem akarok hamarabb landolni önkéntelenül, így gyorsan oda ülök a repülő irányító pultjához. Próbáltam vissza venni az irányítást de nem tudtam. Mikor neki mentem volna a fáknak, átmentem rajtuk... Mi?! Ez egy bejárat... És megláttam az elrejtett várost, ami meglepően fejlett volt, és kívülről nem is látható...

Leszálltam a géppel, egy leszálló pályán. Ott várt apum. Gyorsan kinyitom a rámpát és lefutok rajta, egyenesen apához. Megöleltem, jó szorosan.
-Nikó... Nem kapok levegőt...-monta nekem.
-hupsz... Bocsika-engedeü el gyorsan.
-már vártalak. Gyere elmondom, hogy most mi lesz...-ezutön elkezdett minden félét magyarázni és azt, hogy még nem tudják eltávolítani a programot belőlem.

Végül egy labor szerű szobába léptünk, ahol ha jól sejtem, egy fagyasztó kapszula volt kinyitva, üresen...
-akkor le fogtok fagyasztani?-döbbenek meg egy kicsit.
-így a legjobb nektek...-válaszplja apa. Közben elkezdik előkészíteni a szerkentyűt.
-nekünk?! Ki a másik?-kérdem.
-Bucky... De ő már hidratálva van.-eéhúz egy függönyt ami mögött ptt volt Buck lefagyasztva egy ugyan ilyen kapszulában.
-apa...-mondom halkan, inkább kérdezve.
-igen?-fordul felém.
-ugye megígéred, hogy kiszeditek belőlem?-kérdem enyhén könnyes szemekkel.
-megígérem, kislányom- simítja meg az arcom-bármi áron...
-és ugye szólsz Panninak is erről?-számomra ő az egyik legfontosabb személy... A nővérem, aki végig támogatott amikor tudott...
-megígérem. Ez lesz az első.-puszil homlokon.-ülj fel kérlek erre az asztalra, előtte még egy vizsgálatot megejtünk...-bólántottam, majd próbálva hogy lenyugodtam felülök a vizsgáló asztalra. Egy orvos és apa átvizsgált. Minden jónak tűnt.
-kapsz előtte egy infúziót... Remélem nem vagy tű iszonyos, mint Bucky...-jön apa a tűvel.
-de... Én is tű iszonyos vagyok... De megbízom benned.-kicsit szenvedősen, de belém rakta azt a tűt... Kicsit sem tetszett nekem, de az én érdekemben kell.

Amint minden elő készület megvolt, "befeküdtem" a fagyasztó kapszulába, ahol még nem tudom mennyi időt fogok tölteni...

Rám csukták az üveg fedőt. Lecsukom a szemem. Érzem ahogy a hideg, viszonylag gyorsan, átjárja a testem.

Már nem érzek semmit. Nincs semmi. Fagyott testem a kapszulában bebiztosítva rakják, Bucky fagyott testét tartó kapszula mellé...

V.É.G.E.

Nikó/BEFEJEZETT/Marvel ff./Onde histórias criam vida. Descubra agora