Nikó/BEFEJEZETT/Marvel ff./

46.fejezet

Egy rémálomból riadok fel... Megint... Este valószínűleg bealudhattam a sírásba... Ugyanis még a tegnapi ruhámba voltam, körbevéve zsepivel az ágyamon. Gyorsan kidobáltam a zsepiket és kifújtam az orrom, mert be volt dugulva... Átvedlettem a tegnap elő készített ruháimba és így álltam a tükör elé. Hydrára emlékeztet a piros és fekete kombó... De... Nem érdekel. Nem lehetek az övéjük! Élnem jell a saját életem! Mert igen is van saját életem! És ha valakinek nem tetszik... Akkor az kerüljön el! Ezzel a nagy önbizalom lökettel indultam neki a napomnak...

Elvégeztem szokásos reggeli teendőim... Kicsit beszélgettem apával még Márkóról... Mondta hogy ha egy fiú is bántani akar... Akkor az nem csak tőlem fog kikapni, hanem tőle is. Őszintén szólva jól esett ez most nekem, így megújult erővel és önbizalommal indultam az iskolába. Belépve a terembe, Márkó ült a mellettem lévő helyen, Zack meg máshol... Szóval elöször is elmentem a helyemhez és leraktam a táskám.
-szia cica! Tetszik ez a szín össze állítás... Olyan vad!-mosolyodott el pimaszul.
-fogd be Márkó és huzz Zack helyéről!-szóltam neki vissza kicsit indulatosan de határozottan.
-de ez már az énhelyem és mi van ha nem fogom be?-húzza továbbra is az agyam.
-akkor kivágom a kis nyelvecskéd és lenyomom a torkodon hogy soha többet ne tudj beszélni!-vágom a fejéhez a szavaim, meggondolás nélkül-és most tipli van!-itt már kezdte érteni hogy velem nem éru meg játszania...
-iskolában vagyunk... Nem okozhatsz testi sértést...
-és mi van ha nem itt fogom meg csinálni hm? Ha mondjuk a saját otthonodban és még ott is a szobádban fogom? Illetve de... Meg csinálhatom... Nem egy iskolába törtem be már... És nem egy embert öltem meg vagy kínoztam, jobbik esetben ejtettem fogjul... Szóval nem ajánlanám hogy velem húzz újjat!-itt már befogta az adást és úgy ahogy volt, fogta az összes cuccát és elült. Én ezután oda mentem Zackhez.
-nem ülsz vissza a helyedre?
-öhm ... Azért eléggé ilyesztő volt amit az előbb lenyomtál dumát...
-jaj Zack... Azt azért mondtam hogy kopjon már le rólam...-tartok kis szünetet- Maradjon köztünk de nem csinálnám meg mert azért lecsuknak buckhoz...-suttogom neki.
-rendben. Akkor viszont.. miért is ne ülnék a SAJÁT-emeli ki ezt a szót- helyemre?-össze szedte a fiú a holmiait és vissza ült mellém, az eredeti helyére. Az első órát végig sutyorásztuk. Mindenről is beszélgettünk. Aztán jött a szünet...
-neki bezzeg nem vágod ki a nyelvét?-jött ide Márkó.
-ő nem faragatlan tuskó, mint egyesek...
-aucs...-tette a szivére a kezét és fájdalmat színlelt-ez most fájt!
-maximum a nagy egódnak fájhatott!-szól be neki Zack. Mire Márkó csak megforgatja a szemét.
-mondja a majdnem sírva kirohanó kis fiú...-elég! Most kihúzta a gyufát!
-egy-az asztalra csapva felállok- ő nem kisfiú! Kettő nem sírt! És három te direkt nyomulsz rám! Amivel ezt érted!-sikerült újra megilyesztenem.
-mindíg te fogod megvédeni a KISFIÚT?-direkt emeli ki ezt a szót.
-mondtam már hogy ő-mutatok Zackre- nem kis fiú! És addig nem szólhat senki sem egy rossz szót sem róla előttem míg ő a barátom! Úgy hogy húzz innen ha nem akarod hogy még jobban kiakadjak ami miatt már kaphatsz testi sérülést is!-erre csak megforgatta a szemét és elment.
-köszönöm Nikó!-ölel meg Zack.
-nagyon szívesen.-elenged és én a vállát megfogom majd a két szép snaragdos szemébe nézek-a barátom vagy! Csak természetes hogy kiállok érted!-erre csak újra megölel. És megint becsöngettek egy újjabb unalmas órára. Zackkel elengedtük egymást és egész órán nem is szóltunk egymáshoz, de tudtam hogy eléggé sokszor nézett az órán. Lementek az ebéd elötti óráim, így most épp az ebédért állunk sorba a menzán. Közben Zackkel átbeszéljük a matek órát, mert volt egy feladat amit nem lrtett és épp azt magyaráztam el neki, mikor megpillantottam az ebédlő ajtajában egy ismerős alakot... Fekete zakó... Fehét ing... Nyak kendő... Lakk cipő... És vasalt, a zakóhoz illő nadrág... Egy ember lehet csak... Coulson... De mit keres ő itt?

Körbe nézett az ebédlőben, mintha keresne valakit. És meg is találta az illetőt. Elindult felém.
-szia Nikó! Gondolom furcsállod, hogy miért vagyok itt...
-szia... És igen...
-csak ezt jöttem át adni-nyújt felém egy borítékot.
-köszönöm?-veszem át.
-elnézést ön kicsoda?-kérdi Zack.
-neked elég csak annyit tudnod... Hogy én segítek fenn tartani itt a békét... Sziaztok.
-szia!-ezzel ki is ment az ebédlőből Coulson
-te ismersz ilyrn fószereket?-kérdi Zack meglepetten...