Nikó/BEFEJEZETT/Marvel ff./

22.fejezet

Leszedtem róluk a cimkéket és átvittem a mosókonyhába. Beraktam egy öblítésre, hogy ne bolt szagúak legyenek. Addig a leszedett cimkéket kidobom. Most veszem észre hogy fél nyolc óra van! Míg megy a mosás csinálok magamnak egy tál zabkását. Mivel csak öblítő mosásra raktam be ezalatt le is jár. Kiveszem és kiteregetem. Utána leülök enni, most a pulthoz. Mire megettem lett nyolc óra. Jake azóta a szobájában tanul mióta vissza jöttünk. A tányéromat bűvészi mozdulatokkal elmosom, majd benyitok Jakehez hogy "jelentsem", hogy megyek aludni. Mikor benyitok látom hogy bele aludt a tanulásba. Csinálok róla egy képet aztán át rakom az ágyra. De jó hogy egymás mellet van az asztal és a szék! Nem könnyű ez a fiú... Lekapcsolom a lámpáját és átmegyek az én szobámba. Átöltözök pizsamába és befekszem az ágyamba aludni. Nemsokára elnyom az álom, de nem a jó álom... Hanem a rémálom!!! Megint katona lettem... És megint öltem... Rettenetes volt! Ebből az álomból Jake keltett fel.
-Hé! Nikó! Nikó ébredj!-rázogatott.
-ébren vagyok már!-mondom álmoskás hangon.
-tessék idd meg. Egy kis víz nem árt...-átnyújt egy poharat, amit el is veszek és inni kezdek mert eléggé kiszáradt a torkom... Megittam és Jake elveszi a poharat.
-minden rendben?
-igen... Csak egy rossz álom...-féradt vagyok. Inkább rövidre zárom és alszom tovább.
-redben majd kihevered. Ha bá....-közben lecsukódott a szemem a fáradságtól és tovább már nem is hallotam mit mond, mert újra bealudtam. Mikor felkelek már nem fekszek hanem ülök. Kicsit homályos a kép amit látok, de kezd élesedni. Már egész élesen látok. Egy koszos fehlr falú szobában vagyok... Megint! És megint lekötözve... De ott volt Jake... Azt mondta bármi van ott van a szomszéd szobában... Mikor rém álmom volt felkeltett... Várjunk csak! Honnan tudta hogy rémálmom volt? Talán beszéltem álmomban? Bár kétlem hogy beszéltem volna... Felkeltett és adott nekem egy pohár vizet... A víz! Biztos altató volt benne! Hisz rémálom után nem tudok vissza aludni... Ilketve eddig nem tudtam csak párszor... De az sem így! Ezek szerint... Jake... Jake elárult?! Könnyek szöknek a szemembe. Az egyetlen ember akivel beszélhettem és nem kellet titkolóznom... Elárult! És most megint egy Hydra bázison vagyok lekötözve... Egyre több könny csordul le az arcomon. Miért állt ki értem?! Miért segített?! Persze! Hogy én milyen vak és naív voltam! Csak azért tette azt amit hogy megbízzak benne! Erre az első lehetőségnél bealtatóz és elrabol! Bárcsak itt lenne a telefonom! Akkor hívnám Carlsont... De ő sem biztos hogy nem Hydrás... De most csak a S.H.I.E.L.D. tudna segíteni... Akkor sem hiszem el hogy becsapott! Elérte hogy vele lakjak! Így anyáék nem keresnek majd! És megbíztam benne... Már annyi könny gördül végig az arcomon, hogy már nincs is száraz hely rajta... Suliban sem keresnek hisz nem is ismernek! Nem vagyok benne a névsorban és az adatbázisban sem! A tankönyvek! Hát persze! Nem a könyvtáros keresett! Jake ment a könyvtárba! Oda ment hogy az adatokat törölje az iskola remdszeréről rólam! Hogy én mennyire vak voltam! Ha időben észre vettem volna most nem lennék megint itt... És nem lennék megint megkötözve! Ráadásul pizsamában! Most jut el a tudatomig, hogy valójában még jodeg is van! Az én rövidnadrág és póló párosításom nem épp ide alkalmas... Fázom és sírok. Sírok mert az akiben a legjobban meg bíztam az elárult! Mem tudom elhinni hogy ő is a Hydrának dolgozik! Egyszerűen képtelenség! Miért tenne ilyet?! Nem tudom... Leakarok nyugidni de nem tudok... Annyira megbántott Jake...hiányzik anya... Panni és Zsófi is... Milrt kellet nekem otthangynom őket?!azt hittem ezzel megvédem őket de nem! Jakeben vakon megbíznak!amit kifog használni! De ha nem válna be a és "csodás" terve akkor is ott van, hogy megfenyegeti őket vekem... Csak azért mert megittam azt a pohár vizet! És mert megbíztam benne! Miért kell ilyen igazságtalannak lenni?! Nagyot csalódtam Jakeben... Jobban sírok. A könnyektől már alig látok. Csak most veszem észre, hogy nem hallotam senkit itt lenni vagy bejönni... Egyedül vagyok a szobában. Megpróbálok lenyugodni. Mély levegőket veszek. Eleinte kicsit szaggatottan, de utána normálisa. Egy idő után sikerül is lenyugodnom. Még mindíg fázom, de mostmár legalább látok és nem torzítják el a szemem a könnyek. Kicsit szétnézek. Egy sima faszékhez vagyok kötve olyasmi kötéllel, mint amit tesin szoktunk megmászni... Csak vékonyabb... Jóval vékonyabb... Szerintem olyan öt centiméter az átmérője. Ezen kívül nincs túl sok minden a szobában. Egy ágy ami eléggé megviselt, wc és egy kagyló.