Nikó/BEFEJEZETT/Marvel ff./

30.fejezet

Nagyon megijedtem.
-okés Nikó... Mély levegő... Csak nyugi...-próbálom nyugtatni magam. Az órára nézek. Hajnali kettő óra. Szuper! A fürdőbe megyek és megmosom alaposan az arcom. Egy fokkal jobb. Felnézek a tükörbe és azt látom, mintha Bucky állt volna mögöttem Hydrás felszerelésben. Gyorsan megfordulok. Nincs ott. Senki sincs a szobámban csak én. Minden úgy van ahogy én hagytam. Ajtó is csukva, ablak is. Azlrt az ajtót be is zártam. Senki nem volt itt... Akkor csak képzelődtem? Lehet... Megőrültem volna? Nem... Arról tudnék. Vagy nem? Áááh! Nem tudom! Ez irritál! Mindegy... Vissza megyek a fürdőbe és megmosom az arcom mégegyszer, majd meg is törlöm. Vissza dőlök az ágyba, de álom már nem jön a szememre. Forgolódok hajnali ötig kb. Ekkor ugyanis kikelek az ágyból. Nyugisan letusolok. Úgyis van időm. Felöltözök. Megint fekete ruhákba. Egy fekete farmer és pulcsi. Hozzá egy szintén fekete tigrises póló. Előveszem a kesztyűm. Egy sötét kék zoknit is veszek. Megfésülködök, és mivel úgyis van időm befonom a hajam. Nem mondom hogy egyszerű volt... De jó sok idő után sikerült. Megint megnézem az időt. Már fél hét. Elrepült az idő. Kinyitom az ajtót és a konyhába megyek. Zsófi már ott volt és épp reggelizett, de még pizsamában volt.
-jó reggelt.-köszön
-neked is. Mi jót eszel?
-csak műzlit.
-asszem én is azt fogok enni.-előveszek egy tányért és bele öntöm a műzlit majd felöntöm tejjel. Leülök és én is enni kezdek. Mikor Zsófi befejezte elment felöltözni. Én is megettem, a tányért csak a mosogatóba raktam, majd elfoglaltam magam míg Zsófi készülődött, és fél nyolckor indultunk suliba. Csendes ez a reggel. Zsófi is keveset beszél. Olyan nyugis... De van benne valami, ami nem igazán tetszik... Talán túl csendes... Suliba beérve levágótam Zack mellé, aki szokásos dolgait csinálta... Ki sem pakoltam. Úgysem tanulok semmit, mert kb mindent tudok... Kivéve pár tantárgyból. Becsöngettek és bejött a tanár is. Elkezdte tartani az órát de engem jobban lefoglalnak most a gondolataim. Egyáltalán miért kell nekem suliba járnom?! Kb mindent tudok... És miért álmodtam Buckyval? Aztán láttam a tükörben...
Talán jelent valamit! De ez nem lehet! Bucky már nem Hydrás! A kezemben fogott tollra egyre nagyobb erőt fejtek ki dühömben. Egyéltalán minek kellek még a Hydrának?! Nem volt elég nekik az eddigi életemet tönkre tenni?! Akkora erős fejtettem ki a tollra, hogy hirtelen kb 6 darabra tört szét(lehetséges). Erre mindenki rám kapta a tekintetét és a tanár is megállt a magyarázásban.
-Nikolett baj van?-kérdezte a táblánál álló tanító akinek még a nevét sem tudom. Fej emelem a padra fektetett fejem.
-nem, nincs...
-akkor miért kellett eltörnie egy tollat?-kérdez tovább.
-csak... Csak ideges voltam...
-és ezért el kell törni valamit?
-nem, de nem direkt volt...
-nem direkt hogy lehet eltörni egy tollat így?
-nézze csak ideges vagyok és nem szeretném ha valami történne amit nem akarok...
-attól hogy ideges nem kell rongálni. Most csak a tolla, de legközelebb lehet már egyik osztálytársa lesz!
-tanár úr kérem, hagyja most inkább Nikót!-szól közbe Zsófi.
-miért? Csak segíteni akarok neki, és megelőzni a nagyobb bajt.-nem hallgatom tovább. Szó nélkül kimegyek a teremből. Nagyon felhúzott, de nem csak a tanár. A WC-be megyek. Megint megmosom az arcom. A kagyló peremére támaszkodok és lenézek. Lecsukom kicsit a szemem. Beugranak az álmomból részletek. Érzem, mintha most is folytogatna... Egy kezet érzek a vállamon, amitől megilyedek és kinyitom a szemem majd a kéz tulajdonosára nézek. Zsófi áll melletem.
-jól vagy?-kérdi aggódóan.
-testileg igen...
-és lelkileg?
-úgy már kevésbé...
-akarsz róla beszélni?
-nem igazán... De talán jobb ha tudod...
-akkor mond csak nyugodtan. Én hallgatom.
-volt egy álmom. Ami most más mint a többi... Ebben Bucky volt benne. És megfolytott...
-huh... Öhm... Beszélek majd Coulsonnal erről. Talán jelenthet valamit.-ekkor kicsöngettek.
-mennünk kéne...
-okés-kimegyünk a mosdóból vissza a terembe. Én Zack mellé Zsófi Alex mellé ülünk vissza. Újra lerakom a fejem a padra.
-minden okés?-kérdi Zack.
-aham.
-nem úgy nézel ki...
-tudom.
-miért mentél ki óráról?
-csak nem akartaom hogy tovább kérdezgessen...
-miért?
-mert idegesítő!-ezután már Zack is hagyott. Ebéd szünetig kb senki sem szólt hozzám. Zsófi azért szünetenként "ellenőrzött", de az sem volt túl sok és túl hosszas... Ebéd szünetben mehint egy asztalhoz ültünk. Mi. Az az Zsófi, Alex, Zack és én...