Rami
Nagyon fáradt voltam, amikor hazaértem, nem is csináltam szinte semmit így mára jó sok minden felhalmozódott. Úgy döntök, egy tartalmas reggeli után bele vetem magam a munkába.
Már serceg a tükörtojás a serpenyőben, zöldségek összevágva, amikor tányércsörömpölésre leszel figyelmes. Hátrakapok a fejem, Dórát látom meg pakolni. Megterít, de persze, hogy magának is rak egy tányért így aztán kénytelen vagyok az egyik tojást neki adni, viszont cserébe szeletel kenyeret, azt amúgy is nagyon utálok.
A reggeli felét sikerül kulturált emberek módjára elfogyasztani egymás mellett, de végül Dóra megtöri az idillt.
- Ingridnél voltál tegnap?
Épp egy falatot emelek a számhoz, afelett nézek rá a testvéremre, de csak megvonom a vállam.
- Semmi közöd hozzá.
- Na és dugni mentél, vagy csak megvert?
Összehúzom a szemöldökömet. Leengedem a villámat, úgy nézek ismét Dórára.
- Lehetséges lenne, hogy hagysz nyugodtan megreggelizni?
Forgatja a szemeit, aztán ő is leteszi a villát a kezéből, felkönyököl az asztalra, kicsit közelebb hajol.
- Remélem, nem feküdtél le vele, mert elég durva lenne egy nőn osztozni...
Megakad a falat a torkomon, köhögni kezdek, érzem még a könnyem is kicsordul, mire sikerül visszaszerezni a légcsövembe szalad kajadarabot. Hangos csattanással rakom a villát a tányérra, idegesen nézek Dórára.
- Ezt meg mégis hogy értsem?!
Megvonja a vállát, jóízűen bekap egy újabb falatot.
- Meglátogattam. Ahogy te tetted, pár hónappal ezelőtt, csak most én voltam te.
Kezd felfordulni a gyomrom, sejtem mire akar kilyukadni.
- Miről beszélsz!? - szinte rémület hallatszik a hangomból.
- Szexeltünk, és ő azt hitte te vagy vele.
Annyira ledöbbenek, hogy rágni is elfelejtek. Próbálom letuszkolni a számban maradt megrágatlan falatot, de fáj, kegyetlen érzés. Olyan könnyedséggel mondta ki ezt a tényt, mintha csak az időjárásról csevegnénk. Nem akarok hinni neki, de a tekintete túl komoly, hogy csak vicceljen.
- Dóra... Ez nagyon rossz poén - rázom a fejem értetlenül.
- Szeretnéd, hogy csak poén legyen igaz? Hogy elnevessem magam, és azt mondjam, csak vicceltem?
- Miért csinálod ezt? - mért esik ennyire rosszul a gondolat? Nem kéne rosszul esnie, hisz... nincsen köztünk semmi. Igaz?
- Kíváncsi voltam - megvonja a vállát, egy újabb falatot kezd rágni jóízűen.
Legszívesebben kiütném a kezéből és a földhöz vágnám az egészet, ehelyett próbálok nyugodt maradni. Ha ez igaz is, Dóra nem jöhet rá, hogy rosszul esik.
- Kíváncsi, mire? - kicsit lenézővé válik a hangom.
- Kíváncsi, hogy milyen egy nővel. Egy határozott, elszánt, domináns nővel - megvonja a vállát, bekap egy újabb falatot, majd hozzá teszi. - Meg hogy ti lefeküdtetek-e már...
Nagyobbat nyelek a kelleténél, de próbálom leplezni az idegességemet, fogalmam sincs mennyi sikerrel.
- Mire jutottál? - kis félelem merül fel bennem a válasszal kapcsolatban, de muszáj tudnom.
YOU ARE READING
Vörös Kód
RomanceEgy kíváncsi újságíró mindenre képes, ha új szaftos sztorira fáj a foga. Vajon meddig hajlandó elmenni? Képes kizárólag a munkával foglalkozni? Vagy hatalmába keríti Úrnője személyisége és sötét múltja...