Vörös Kód

Part 34

34.rész – Rami

- Üdvözlöm, Ramóna – nyit ajtót nekem Eleanor.

Kezet fogok vele, üdvözlöm én is, aztán gonolkozás nélkül belépek a kis birodalmába. Mióta hozok én ennyire meggondolatlan döntéseket? Egy taxiban eldönteni, hogy egy vadidegennel töltöm az est további részét... Őrültség! Helyet foglalok a nappaliban, ahol Eleanor mutatta. Érdekes, egyáltalán nem érzem magam kellemetelnül, vagy kényelmetlenül, bár ebben lehet szerepet játszik az a töménytelen alkohol mennyiség, ami bennem tombol.

- Jólvan – huppan le mellém a kanapéra Eleanor, keresztbe dobja a lábait – meséljen, mi szél hozta szerény hajlékomba ilyen későn?

- Megtetszett a profilja – mondom könnyedén. – Lekötelezne, ha elterelné a gondolataimat kicsit.

- Gondolat elterelés... - közelebb hajol. – Van valami elképzelése? Mindenre nyitott vagyok.

Végig nézek rajta igen feltűnően, be kell vallani igazán vonzó nő. Minden alkohol mennyiség ellenére is iszonyat jó választás volt. Én is közelebb hajolok, de persze közben tartom a szemkontaktust.

- Úgy érzem, igazán jól esne most egy kikötözős szex.

Eleanor arca meg sem rezzen a kijelentésemre, sőt megszünteti a köztünk lévő kis távolságot is és határozottan smárol le. Meglepetésszerűen ér, megfeszülök, nem hittem volna, hogy ennyire gátlástalanul vágunk bele mindenbe. Minden bizonnyal ő is megérzi a feszengést, mert belemosolyog a csókba és hátra húzza a fejét.

- Mit szólna egy lazító italhoz?

Megrázom a fejem, kicsit megköszörülöm a torkomat.

- Nem, köszönöm. Ma már azt hiszem, túlságosan is sokat ittam, nem hiszem, hogy tanácsos lenne még ráigyak.

Eleanor szemeit figyelem, érdekes, de megnyugatólag hatnak rám, elhitetik, hogy minden a legnagyobb rendben van. Lassan az ajkaira téved a tekintetem, ő nem mozdul. Kivár, tudja, hogy elég ízelítőt kaptam, és bassza meg az a magabiztosság ami sugárzik belőle... Szótlanul figyelem pár pillanatig és ő nem szól bele, nem ellenkezik, de nem is bíztat semmire. Hagyja, hogy magammal vívjam meg a harcot, és közben érezteti, hogy minden döntés joga az enyém. Bassza meg! Beharapom az ajkam, hajolok és most én csókolom meg Eleanort. Puha, meleg és írtó jó illata van, ráadásul az, ahogy hagyja és csak finoman bíztat, hogy minden rendben van, szinte szétrobbant bennem valamit. Mindkét kezemmel az arcára fogok és hevesen, akaratosan esek neki. Azonnal felveszi a ritmust, egy percet sem késlekedik, keze a csípőmön landol, megmarkol és felállásra késztet. Nem ellenkezem, emelkedem vele együtt, közben nem hagyjuk abba a nyelvcsatát. Megindul velem, valószínűleg a háló felé. Lassan haladunk, óvatosan, közben keze már a felsőm alatt matat. Érzem, hogy kezd megszűnni körülöttem a világ, a vérem forr, minden egyes porcikámban tombolni kezd az adrenalin és a vágy. Sosem gondoltam volna, hogy egy vadidegen ilyen hevességet tud majd kiváltani bellőlem. Megmarkolja a felsőmet és egy mozdulattal leszedi rólam, le is dobja a földre, hogy keze ismét a testemen simíthasson végig. Nem bírom tovább, felszisszenek és teljesen megadom magam neki. A szobába érve elszakad tőlem, ami őszintén megvallva még rosszul is esik, de hamar megbocsájtok neki, amikor villanygyújtás után az egyik szekrényből előhúz egy bondage kötelet. Visszasétál hozzám, közben kibontja a kötelet és invitál, de megrázom a fejem, ráfogok a kötélre, merész mosoly húzódik végig az arcomon.

- Hagyja, hogy én kössem ki – mondom félhangosan.

Először meglepődik, kicsit talán meg is hátrál, de most én nézek rá bíztatóan és felemelem a kezem a kötelet kérve. Néhány másodpercnyi habozás után elmosolyodik, átnyújtja nekem a kötelet. Ismét végig pillantok rajta, most sokkal céltudatosaban, mint az előbb, és megint rá kell jönnöm, hogy iszonyat jól választottam ma estére. Megragadom a felsőjét és egy mozdulattal lerántom róla, majd a földre dobom, de közben nem bírom ki, hogy ne mosolyogjak. Szerencsére neki is tetszik a játék. Közelebb lép és a nyakamba teszi a kezeit, úgy csókol meg ismét. Megragadom a derekát és az ágy felé vesszük az irányt. Jólesnek a csókok, hihetetlen de tényleg minden mást elfelejtek és csak rá koncentrálok. Teljesen feltüzelt, szinte égek a vágytól, hogy minden ruhadarabot leszedjek róla. Vissza kell fogjam magam, hogy figyeljek a fokozatosságra. Az ágyhoz érve ismét összeakad a tekintetünk, de Eleanor csak vigyorog, behuppan az ágyba, feltolja magát a tetejéig és elnyúlik. Iszonyat hívogató látvány. Nem is tétovázok sokat, fölé kerekedem és gondosan elkezdem összekötni a két kezét. A kötelet figyelve, bevillan pár kép, amikor Ingrid kötötte az én kezem. Felhangzik a fülemben, amikor arról beszél, milyen fontos a csomó. Egy pillanatra megtorpanok. Érzem, ahogy a szívem más ritmusban kezd verni. Talán mégsem olyan jó ötlet mással lenni, át sem gondoltam normálisan...