"A ház előtt állva még hallottam a dübörgő zenét. Belépve csak egy két embert láttam, elindultam a nappali felé mikor valaki elkapta a karom és húzott kifelé.
- Nem kéne itt lenned. - dühös volt.
- Tudni akartam ... - tekintetétől a szó is belém fa...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az egész egy házibuliban kezdődött, amire a legjobb barátnőmmel érkeztem. Hajnal 3 körül óriási balhét tört ki. A nappali egy csapat egymást pufölő fiúval volt tele. Több lány próbált meg közéjük állni, de pórul jártak ugyanis a dühtől nem látó fiúk egy egy ütése rajtuk landolt. Mi csak álltunk és néztünk a tömegre.
- Akartok ti is? - jött felénk egy eléggé ittas állapotban lévő srác.
Ekkor lépett élénk Ő.
- Itt vagyok én! Gyere, mutasd mit tudsz.
- Ooo bocs. Nem tudtam,hogy veled vannak. - hátrált ki.
- Jobb, ha most mentek. - tolt maga előtt mindkettőnket.
Ahogy az ajtón kiléptünk lövés hallatszott bentről. Nagyon megijedtem. A felhajtón egy taxi állt mintha csak ránk várt volna.
- Vigye őket oda, ahova kérik. - nyújtott pénzt a sofőrnek és már ott sem volt.
Vissza ment.
Gabi mondta a címét, így előbb őt vittük el.
- Írj ahogy haza érsz! Ez nagyon para volt. - ölelt át mielőtt kiszált volna.
- Előbb tudnom kell mi van vele.
- Nem! Ígérd meg, hogy egyenesen haza mész!
- Tudni akarom Gabi !
- Ahh. Veled megyek ! - jelentette ki.
- Nem, te csak menj fel. Vigyázok magamra.
- Biztos ?
- Hívlak, ahogy haza értem. - nyugtattam meg a barátnőm.
Az ajtó becsukása után kértem a sofőrt, hogy vigyen oda ahonnan indultunk.
A ház előtt állva még hallottam a dübörgő zenét. Belépve csak egy két embert láttam, elindultam a nappali felé mikor valaki elkapta a karom és húzott kifelé.
- Nem kéne itt lenned. - dühös volt.
- Tudni akartam ... - tekintetétől a szó is belém fagyott.
- Zsaruk! - kiabált oda egy göndör hajú srác.
- Gyere! El kell tűnnünk.
Egy motorig húzott, felült majd várta, hogy én is így tegyek. Habozva ugyan de megtettem. Kezem fogva hasára húzta.
- Szoríts erősen. - ezzel indult is.
Szél sebesen hagytuk el az utcát. Csak mentünk a városban céltalanul. Az elején féltem de mire a kikötőhöz értünk élveztem a gyorsaságot.
Szorosan karoltam, élvezve ahogy a sebesség szele dobálja a hajam. Megállt a ház előtt, leszáltam.
- Köszönöm...mindent. - zavartan motyogtam majd eltűntem az ajtó mögött.
Halkan a szobámba osontam, SMS-ben értesítettem Gabit, hogy itthon vagyok. Próbáltam pihenni de csak rá tudtam gondolni. Ki ő? Miért akadályozta meg,hogy bajba kerüljünk?
A vasárnapi fejmosás kicsit kiverte a fejemből az idegen fiút. De a következő napokban mindenhol láttam. Mintha csak követne.
- Megint Ő? - kérdezte Gabi a kávézóban ülve mikor feltűnt újra - Zaklat téged?
- Dehogy. Nem is beszéltünk azóta. - válaszoltam a fiút bámulva.
- Akkor mégis miért van folyton a nyomodban?! - aggodalmaskodott.
- Biztos véletlen. - próbáltam terelni a témát.
A kávézó után egyedül sétáltam haza. Úgy éreztem valaki figyel, de senkit sem láttam. Kezdett egyre jobban megrémiszteni a dolog. Szinte rohantam hazáig. Éppen az ajtót csuktam volna be mikor megláttam őt, felém nézett. Hazudnék, ha azt mondanám nem rémiszt meg a helyzet.
- Minden rendben kisasszony? - állt mögöttem anyám sofőrje.
Megugrottam az ijedtségtől.
- Nem akartam megijeszteni. Elnézést.
Kikerülve a szobámba mentem. Megkellett nyugodnom.
Elrepült egy hét, hétvégén nem voltam sehol. Ha csak motor hangot hallottam összerezzentem. Hétfőn az iskola folyosóján vettem észre. Minden szünetben.
- Beülünk egy shakere a kedvenc helyünkre? - kérdezte a barátnőm utolsó órán.
Bólintva jeleztem, hogy támogatom az ötletet.
- Mrs Nolen kisasszony! A tananyagon járjon az esze, ne a shaken.
- Igen tanárnő.
A kávézóban ülve már nevettünk ezen.
- Ki kell mennem. - kelt fel - Ott ül! - ült le zaklatottan.
Úgy tettem mint aki mit sem törődik ezzel, de ahogy magamra hagyott oda mentem.
- Miért követsz engem? - támadtam le dühösen.
- Nem tudom miről beszélsz.
Nem tágítottam.
- Most bezzeg levegőnek nézel...tehetnéd ezt a nap minden percében is.
Sarkon fordulva hagytam ott.
- Csak tudni akartam, hogy jól vagy. - szólt utánam.
- Már miért ne lennék?! - vissza pillantottam rá.
Nem válaszolt.
- Tegyél egy szívességet és hagyj békén!
Csak sóhajtott.
Dühített a dolog. Figyelmetlenül léptem az út szélére majdnem elütött egy autó. Ő húzott vissza.
- Nézz körül mielőtt lelépsz. - tett gúnyos megjegyzést.
Kirántottam kezei közül a karom majd elindultam haza felé. Követett.
- Az a buli ... a lövöldözés ... akik hallották vagy látták sorra tűnnek el. - utamat álta - Nem akartam, hogy bajod essen ... ennyi az egész.
