▪️21.▪️

366 11 0
                                    

Kora reggel a telefonja csörgésére ébredtem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Kora reggel a telefonja csörgésére ébredtem. Megállás nélkül hívta egy szám. Ő nem ébredt fel rá.
A sokadik hívás után sms érkezett, a felvillant kijelzőn láttam az üzenet szövegét.

" Várlak a szokásos helyen. J. "

J...Jennifer.

Kikapcsolt a józan eszem, válaszul írtam, egy másik helyszínt...az üzenetet töröltem és elindultam.

Ott ültem a padon a parkban, türelmetlenül vártam, hogy megjelenjen.

- Mit csinálsz itt? - Dany hátulról lépett oda.

Halálra ijesztett.

- Sétálni volt kedvem.

- Ahhaa. Vársz valakit? Esetleg a titokzatos J-t?

- Te? - kérdeztem meglepetten.

- Nem. - vágta rá.

- Akkor?

Gondoltam, hogy falazni fog neki.

- Menj haza és ne kételkedj benne.

Ezzel magamra hagyott. Már távolabb ért mikor csatlakozott hozzá egy lány. Ő lett volna?

Gondolataimban merengve ültem ott. Egyszer csak leült mellém Félix.

- Csak így egyedül? Antoan? - hangja fenyegető.

- Hamarosan itt lesz. - hazudtam.

- Akkor most felkelsz és velem jössz. - az oldalamhoz szorított egy fegyvert.

Tettem amit mondott. Egy sötét autóba ültünk ami el is indult azonnal.

- Most pedig meséld el mit láttál aznap este.

- Semmit. Verekedés volt, egy srác belénk kötött de Antoan elintézte majd taxiba ültünk és eljöttünk.

- De te vissza mentél.

- Az ajtóban Antoanba botlottam el is jöttünk onnan, miatta mentem vissza.

Órákon át kocsikáztunk, ismételte a kérdéseket közben fogdozott és fenyegetett.

- Ha hazudsz...

- Nem hazudok! Így volt. - féltem.

Megállt az autó. Félix kilökött rajta és ott hagytak. Azt sem tudtam hol vagyok. A mobilom, a táskám elvette.

Estére értem Antoan lakásához.

Ahogy átölelt, éreztem mennyire aggódott. Nem akartam elmondani mi történt amin teljesen kibukott. Kiabált, feldulta a fürdőt. Megijesztett a viselkedése.

Dany kivitte.

- Nekem ne hazudjon. - hallottam kiabálni.

Ahogy az erkély ajtó csukódott kimentem és elindultam haza.

Ahogy a kulccsal babráltam feltűnt nekik. Az utolsó pillanatban sikerült kizárni.

- Hova mész? Várj már! - éppen becsukódott a lift ajtaja mire oda ért.

Taxit fogtam és haza vitettem magam. Anya pont otthon volt tudtam tőle pénzt kérni.

- Valami baj van? Összevesztetek? - faggatott miután bejött.

- Nem. Minden rendben. Csak most dolga van, így haza jöttem.

Nem hitte el, de nem is firtatta.

Negyed óra múlva csengettek. Percenként nyomta a csengőt.

- Mond, hogy nem vagyok itt. Kérlek! - könyörögtem.

Úgy tett, győzködni kellett végül elment.

Majd bejött és faggatni kezdett.

- Ha nem vesztetek össze miért kellett elküldeni? - ült az ágyra.

- Na jó...kicsit összevesztünk. De semmi komoly.

Bekapcsoltam a laptopom miután kiment. Gabi üzeneteire reagáltam, közben folyamatosan írt Antoan is. Így inkább ki is kapcsoltam.

Próbáltam aludni, de nem ment. Ahogy elaludnék felijedek. Órák óta ez megy. Kimerültnek éreztem magam. Kint már világosodott mikor azon kaptam magam, hogy üzenetet küldtem neki.

🔹️Szükségem van rád.
🔹️ Gyere ide kérlek.

🔸️ Hol vagy?

🔹️ Itthon.

Alighogy elküldtem hallottam a motor hangját.

Az ajtóban szorosan ölelt.

- Remegsz. - súgta még jobban magához húzva.

A lábamon alig áltam,ezért ölben vitt fel.


🥀 Rosszfiút szeretni 🥀Where stories live. Discover now